2017. december 30., szombat

Nagyszékely-Großsäckl

Nagyszékely- Großsäckl faluban még nyáron jártam. A késedelemben talán csalódásom  is közrejátszott. Legutóbb a 2002-2003 körül jártam a faluban, akkor sokkal jobb benyomást tett rám, most inkább elesettsége hatott. Ez persze nem azt jelenti, hogy a falu gondozatlanabb lenne, mint akkor.Ellenkezőleg. De itt már 2003-ban odafigyeltek a falura, ami akkor még nem volt általános a megyében. Most is látszik a törődés, de közben sok más falu is felzárkózott ebben. Ugyanakkor a falu sem lett népesebb, lakói sem lettek fiatalabbak, tehetősebbek. Persze az is közrejátszhatott némi csalódásomban, hogy pont Erdélyből visszatérve érkeztem ide, és még elevenen élt bennem az ottani szász falvak hatása. Ott ugyanis a világörökségi helyszíneké tett falvakban  már odafigyelnek az egykori szász örökségre. 

Tanulságos a falu népesedésének grafikonja. Az első népességszámlálás már nagy falunak mutatja, ami lendületesen is fejlődött tovább az 1880-as évekig. Ekkor 2600 fős lakosságának 83%-a volt német, 91%-a református. Egy helyütt azt írtam róla, hogy művelt falu volt. Ezt főként arra alapoztam, hogy itt alapították a megye első gimnáziumát, és a falu az 1920-as 30-as években  kifejezetten vagyonos arculatát mutatta. Az 1880-as adatok ezt  a művelt jelzőt nem alapozzák meg, mivel az analfabéták 50%-os aránya a megyei átlagnak felel csak meg,és messze elmarad a német falvak átlagos arányától.Ekkor egy jelentős népességcsökkenés vette kezdetét, amiben szerepet kaphatott a más német falvaknál is megfigyelhető  "kirajzás", az amerikázás, majd jött a világháború. Egy elejtett megjegyzést olvastam arról is, hogy itt is divat volt a magyarlakta református falvakra jellemző egykézés. Nyilván érdekes probléma lenne ezt részletesebben is megvizsgálni.  A két világháború közt a lakosságszám stabilizálódott, majd  jött a háború és utána a kitelepítés. A németek helyére alföldi és felvidéki magyarok jöttek, de hamar és meredeken sorvadni  kezdett a falu. Most talán egy alacsonyabb szinten stabilizálódik a népességszám.

A falunak Árpád-kori temploma van, aminek gótikus kapuja is fennmaradt. A falu kisszámú magyar lakossága a 18.század elején ezt a templomot használta, majd az idetelepülő hesseni eredetű németek is. Külön volt itt is református magyar és református német egyház. A türelmi rendelet után nyílt lehetőség új templom építésére. A régi templom szentélyét részben elbontva a későbarokk református temploma 1798 és 1801 közt épült a régihez kapcsolódóan. Így a megye legnagyobb református temploma jött létre. A templomépítését a katolikus földesúr, Styrum-Limburg II. Károly is támogatta. A kitelepítés után a falu katolikus többségű lett. A katolikusok kezdetben a kis templomot használták, majd új templomot szenteltek.

A templom felirata.

Míves részletek.

A toronyóra.

A templom egyik ajtaja.

A templomegyüttes.

Ajtórészlet.

A templomtól indul a Rákóczi utca, korábban ezt Ungrischgasse-nak nevezték, mert eredetileg itt laktak a németek betelepülésekor a magyarok.

Részletek .

A temető. A kép előterében egy a kő sírkövekhez megtévesztésig hasonlító fa sírkő. Nyilván a szegényebbek ilyent engedhettek meg maguknak.

A temető a körülményekhez képest gondozott.

A "nagy bolt" városi pompát idéző épülete.  Az épületben volt a mozi is egykoron. A baloldali húscsarnok felett régen egy ökörfej volt.

A falu közepén lévő buszmegálló szellemes belső festése.

Johann Nagel 1926-ban építette ezt a házat a régiek stílusában.

A Reinhardt-Lohmann-féle hengermalom az1920-as években épült, mint oly sok minden a faluban.

Ez a ház egykoron sokkal díszesebb volt. Ez volt a Mirkovics-féle üzlet. A Mirkovicsok valószínűleg zsidók voltak

A családfő monogramja.

A két világháború közt kialakult háztípus egyik szép emléke a Petőfi utcából, régi neve Mielgasse (Malom utca)

Tipikus két háború közti módos parasztház  a Dózsa utcából , eredeti nevén Kukruzgasse. (Kukorica utca)

A Rákóczi utca eleje, az egykori Kirchegasse (Templom utca). Jobb oldalon egy neves  természetfotós által felújított ház, most panzió. 

Részletek.

A faluban viszonylag kevés már az ilyen utcarészlet. A jobb szélen volt az egykori postaház.