Miszla

A katolikus és a református templom 2017-ben.

 Miszla arra jó példa, hogy nem csak a kitelepítés tud egy települést szinte elsorvasztani. A kép 2010-ben készült. Azóta a falu  sokkal rendezettebb lett, de a lakosságszáma folyamatosan csökken. Most 270 alatt tart, pedig 1840-ben több mint 1500-an lakták, ekkor mezőváros volt. Nagyon sok műemléki értékű épülete, emléke van, mégis csak négy került fel a műemlékjegyzékre. 

Egy nívós Szt.Flórián szobor  1810-ből a katolikus templom mellől 2010-ben.
  

Ugyanez 2017-ben.

Szent Vendelt szobrát 1903-ban állították a  templomkertben. Tipikus nádasdi stílusú alkotás annak ellenére, hogy Miszla nem volt sváb település. A templom falában Nemeskéri Kiss János (†1808) és felesége, Forintosházi Forintos Jozefa (†1829) vörös márvány sírkőlapjait láthatják azon szerencsések akik bejutnak a templomba.
Miszlának 1840-ben 1559 lakosa volt. Ebből csak 532 katolikus,  a többség, 710 fő reformtus. 170 evangélikus, 91 zsidó, 56 egyéb vallású volt. A falu földesurai a Nemeskéri Kiss család tagjai is katolikusok voltak. Ők emelték a kis templomot 1754-ben. Nemeskéri Kiss Pál mintagazdaságot hozott létre itt Miszlán, apósával, a reformkor kiemelkedő személyiségével, Csapó Dániellel. Nemeskéri Kiss Pál felesége, Csapó Ida is csatlakozott ahhoz a megyei mozgalomhoz, amelyiknek kezdeményezője Bezerédj Amália volt, és ő is óvodát alapított itt. 

Ugyanez 2017-ből

Nem sok 18.századi szentháromság van Tolnában. Amik vannak azok közül is a már ledőlt felsőhídvégi volt az egyetlen, ami "zöldben" állt. Ezt 1799-ben emelték, szép nívós alkotás. Amikor emelték a templom feletti dombon, akkor ez még a falu szerves része, díszhelye volt. Ma nyár közepére benövi a dzsumbuj,legalábbis, ha nem tisztítják ki.  Nincs műemléki védettsége valami rejtélyes okból. 

A felső kastély. A Nemeskéri Kiss családnak sok híres, befolyásos tagja kötődik Miszlához.  A  leghíresebb talán Pál (1799-1863) lett, aki itt született. Császári és királyi kamarás volt,  Fiume és a Tengermellék kormányzója lett. Sírja is itt van a faluban egy erdőben. Majd egyszer azt is megkeresem.  Pál halála után a birtok az Inkey családra szállt.
Ez a 2010-es felújítása óta a Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház központja. Az itt működő alapítvány a közelmúltban  a közeli 19.sz. eleji magtárat is felújította és benne szálláshelyeket alakítottak ki. Alighanem az utóbbi 70 évben a Miszla-Arthoz mérhető pozitív esemény nem volt a lakosságszámban sorvadó, egyebekben szépen megújuló  Miszlán. 

A kastély a magtárral. A kastélyt már az 1.katonai térkép is feltünteti, tehát 18.századi eredetű.

A magtár.

Miszla másik kastélya az "alsó" kastély az Inkey családtulajdona volt.  A család 1875-ben kaptak bárói rangot. A kastélyukat feltünteti a második katonai felmérés térképe, az tehát külső jegyeinek megfelelően 19.század első feléből származó épület.

19.század eleji Nepomuki Szt. János szobor.

Egy sváb ház. A svábok száma itt nem volt jelentős. A 19. század közepén jelentek meg, és a kitelepítésig élt itt egy zömében evangélikus kisebbség. 

A tájház egy magyar zsellér házából lett kialakítva.

Műemléki védettség alatt áll ez a vert falas, nádfedeles lakóház is. 

Mint már említettük a mezőváros korábban református többségű volt. Ezt támasztja alá a nagyméretű templom és a mellette álló romos paplak is. De 1910-re már megváltozott a felekezeti arány. Ekkor a 1494 fős lakosságból már 768 a katolikusok száma és csak 504 a református. 1940-ben az 1405 főből már 875 a katolikus, 419 a református. 1983-ban a 642 főre apadó lakosságból 580 a katolikus. A mai 270 fős lakosságból már alig van református.

  

Egy szépen helyreállított régi parasztház, nádfedéllel.

A református templom hátulról.

A Miszlához tartozó Bikád-pusztán már régóta romos a Inkey-Kiss- Martin kastély. A műemlékjegyzékből is törölték, egyre több részét le is bontják. Ennek a kastélynak  a pusztulást az tette véglegessé, amikor az 1990-es években,  a még viszonylag jó állapotú kastély leégett.
 Innen indult el Nemeskéri Kiss Miklós kalandos élete. Én pedig még emlékszem azokra az időkre, amikor a kastély előtti részeken zajlott 2002-ben a Turul Fesztivál olyan fellépőkkel, mint a Csík zenekar, vagy a Ghymes  együttes. 
Végezetül érdemes megnézni Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című műsorának miszlai különadását. Mivel egykori kedvenc sorozatomat az  "új idők" jeleként az MTVA 2010 szeptemberében - az elsők közt- megszüntette, ezért ez még 2010 előtti állapotokat tükröz.