2018. március 30., péntek

Kalaznó-Kalaß

Kalaznó -Kalaß vagy Kalas,  a Mercy-Apponyi birtoktest egy jelentős faluja volt a Tolnai-Hegyhátban. Ma arról híres, hogy (eltekintve jó pár foghíjról) szinte érintetlenül megőrizte a kitelepítés előtti gazdag "sváb" falvakra jellemző arculatát.
Népességének változása az itteni vidéknek megfelelően, tragikus.  A 19.század végén elért lakosságmaximum után az elvándorlás és az egykézés megindította a falu lassú sorvadását, amit a kitelepítés majd a falusorvasztás viharos üteművé tett. (A  szocializmus ötven évében építési tilalom volt a faluban.) Az itteni "svábok" művelt és gazdag polgárok voltak. A 19.század legvégén a faluban az írni-olvasni tudok aránya 67% volt, miközben a megyei átlag épphogy meghaladta az 50%-ot. A kitelepítésig 90% felett volt az evangélikus németek aránya. Ez 1949-re 11%-ra csökkent, tehát a kitelepítés különösen sújtotta a falut.  2001-ben már csak négy evangélikus élt a faluban. A hitélet a templomban megszűnt. 1991-ben a kitelepített egykori kalaznóiak és leszármazottaik jóvoltából a templom külső tatarozását elvégezték. Azóta újabb felújítás lenne esedékes.
A Kalaznóra települt hesseni evangélikusok kezdetben Varsád alá tartoztak. Korábbi imaházuk helyére 1787-90 közt épült fel a mai templom, amelynek bejárata felett 1789-es évszám van.
Érdemes a birodalmi sast közelebbről is megnézni. A sas hasán a magyar kis címer található, ami már az új hazához való kötődés jele lehet.
A templom szószékoltárán a képet 19.század végén "divatosabbra" cserélték, de ezt leszámítva alig változott valamit a templom. A szószékoltár felé eső karzattáblákon az apostolok és az evangélisták vannak. Krähling János megemlíti, a falut bemutató filmben is látható, hogy az oltár előtt egy nagyméretű Luther szobor áll. Én ottjártamkor ezt nem láttam.
Az eredeti barokk orgona helyett a gyülekezet egy  neobarokk példányt vett a 19.század végén, amit az Angster gyár készített. Krähling János szerint ezt az  orgonát az orosházi gyülekezet vásárolta meg az 1980-as közepén Én a 2000-es évek elején az akkori polgármestertől úgy halottam, hogy szétlopkodták. Mindenesetre hat sípja megmaradt. Az orgona két oldalán Náthán próféta  és Salamon király képe. Az orgonakarzat két oldalán Jézus életéből vett jelenetek vannak.
Az orgona bal oldalon Nathan próféta. A karzat  indító képe,   Az angyali üdvözlet is jól látszik(Die Menschwerdung Jesu wird von einem Ehgel der Maria Angekündigt. Luc. 2.v. 67)
Jézus  születése (Christi Geburt zu Bethelen Luc 2.v.67), Jézus Körülmetélése (Jesu Beschneidung Luc.2.v.21) és a Menkülés Egyiptomba (Joseph wird mit Traum von dem Engel ermahnt nach Egüpten zu fliechen Math. 2v.31)
A 12 éves Jézus a templomban ( Jesus sitzet in zwölften Jahre im Tempel zu Jerusalem Luc.2.v.26), Jesus läßt sich vom Johanne am Jordan taufen. Luc.3.v.31) és a Jézus színeváltozása (Verkärung Christi auf Thabor. Math 26.v.67) Ezt az apostolok sorozata követi. 
A szemben lévő karzaton Jézus szenvedéstörténete látható, ennek három jelenete: Krisztus a kereszten. (Christi Kreuziung Luc. 23v.33.), Krisztus a  sírban. (Christ Grab. Joh.19.v.40.42) és a Feltámadás (Christi Auferstehung Mrc.16.v.6) Karzatképeinek mestere öt év múlva a keszőhidegkúti templom karzatképeit is elkészíti. Amíg kalaznói képei sötét tónusúak és kicsit merevek, addig a keszőhidegkúti képei már határozott előrelépést mutatnak. A könnyed, rokokós formaalkotás bizonyos elemit is sikerült elsajátítania a rendelkezésre álló néhány év alatt.
A katolikusok ma ebben az épületben tartják a miséket. Ez a városi villákat megidéző ház egykoron Ochsz János háza volt. Ő a falu bírája volt, és így magyarosan írta fel nevét a ház homlokzatára. A kitelepítés után Elekes Dénes atya, a betelepített bukovinai székelyek papja kapta meg az épületet, aki ház jó részét kápolnává alakította át, és vagy 70 évig szolgálta híveit. 102 évesen halt meg.
Ahogy haladunk hátrafelé Ochsz János házában, úgy haladunk az időben is vissza.
A polgári jellegű utcafront mögött megtaláljuk a jellegzetes fatornácos régi gangot.
Majd az udvaron az istállókat, felettük hatalmas kukoricagórét, végül egy Fachwerkes pajtával a 18.századba érkezünk vissza.
Lenne még mit itt megmenteni. A rendkívül dícséretes értékmentő tevékenységet végző Kalaznóért Egyesület FB oldalán is látunk egy szép Fachwerkes pajtát, ezt én a faluban tett sétám során nem leltem meg.
A házak túlnyomó többsége a két háború közti időben kapta meg végleges homlokzatát. Ez a HL monogramú épület pl. 1942-ben.
Ez a WJ monogrmú 1930-ban.  Az itteni házakra is jellemző hangsúlyozott padlásablak a csonkolt tetővel, csakúgy, mint a Hegyhát többi evangélikus falujában. A legnagyobb házak az egykori  helyi szóhasználatban "Mittelszkásznak" nevezett  Fő utcán vannak.
Szép vakolatdíszes ház az egykori "Trivekász", azaz Hátsó utcából. (Ma Petőfi utca)
Kb. 2000-ben fényképeztem le ezt a tipikus gangos, hangsúlyozott gangajtóval ellátott szép házat.
18 év alatt kicsit átszíneződött, és nagyon hülye helyre kapott egy parabolaantennát, de újra ráférne egy helyreállítás.
Különösen szép gangajtaja van. Ezek a semmibe vezető gangajtók státusszimbólummá
váltak. Csak nagy ritkán nyitották ki őket, itt adták ki  a koporsókat.
Tipikus gang, korinthoszi oszlopfős faoszlopokkal, és az elmaradhatatlan kovácsoltvas kerítéssel. 
Tipikus.

Itt a "Trivekászban" találjuk ezt a nagyon szépen felújított Fachwerkes pajtát is.
Tipikus.
Ennek az épületnek a "Fotótár" felirata arra utal, hogy német tulajdonosa pajtagalériát üzemeltetett itt. 
A temetőben jellegzetesek a jólét jeleként megjelenő kovácsoltvas sírkerítések. A 19.század végétől már nem kerszteket állatottak az itteni evangélikusok, hanem obeliszkeket.

A temetőben  egy manapság már igen ritkának számító, 18.századi kereszt is fennmaradt.

Itt még egy példány.

A keresztek  mellett a 19.század derekán jelentek meg a reformátusok stílusának megfelelő sírkővek is.

Dicséretes, hogy a már hetven éve nem használt evangélikus temető szélét sem hagyják elvadulni, felbozótosodni. Azt mondanom sem kell, hogy régi keresztek itt is nádasdi stílusúak.

Búcsú ettől az egykoron szebb napokat látott, de ma is nagy élményeket nyújtó hegyháti falutól.
Felhasznált főbb irodalmak:
Krähling János: Evangélikus templomok a mai Magyarországon. Bp.2004
Jékely Berta: Az építőkultúra és a településhasználat változásai a Kalaznón.
Múltmentő blog: A kalaznói bíró egykori háza

2018. március 15., csütörtök

A Pécsi Püspökség reneszánsz és barokk kincseiből

Egy apostol faszobra a Pécsi Püspökség Kincstárában.
A most bemutatott képsorok tulajdonképpen Pécs művészi emlékei előtt tisztelegnek újra, mint tettem ezt  a város középkorát bemutatva. A reneszánsz és barokk emlékeknek egy részét fogom bemutatni, csak azokat, amik a Püspökség környékén találhatók. Pécs művészeti emlékekben való hatalmas gazdagságára jellemző, hogy ezzel sem zárható le még a sorozat. Tervezek még egy bejegyzést a város egyéb reneszánsz és barokk emlékeiről, egyet a török koriakról, és egyet rómaiakról is.A barokk Pécs minden gazdagsága ellenére nem volt a középkori elődjéhez mérhető jelentőségű. A középkorban, mint láttuk, a legnagyobb és leggazdagabb városok közé tartozott. A II. József-féle népszámláláskor azonban 8300 fős lakosságával már nem versenghetett a legnagyobb városokkal. (Pozsony 26400 fő, Buda 22500 fő, Debrecen 28000 fő stb.) Ekkoriban is a régió legnagyobb városa volt, de pl. a 6000 fős (Duna)földvár nem volt nagyon leszakadva tőle lélekszámban, a közeli Mohácson is 4600-an laktak. Még 1850-ben sem volt népességszáma kiemelkedő, mert az akkor 15 ezres várostól Szekszárd sem volt angyon leszakadva a maga 10 fős lakosságszámával.
A püspökség épületének délnyugati tornya, ahol most a püspöki levéltár található, de ez a nagyközönség számára nem látogatható. (2003-as kép) A püspökség első épülete a székesegyháztól északra állt, de Koppenbachi Vilmos püspök 1367-ben a püspöki palota épületét engedte át az egyetem céljaira, míg ő a mai helyén új palotaépület építésébe kezdett. A délnyugati torony alapjaiban ma is középkori, a tetőrészén belül egy gótikus erkély töredékeit is megtalálták. A déli szárny alapjaiban reneszánsz, Szatmári György püspök idején épült 1510 körül.
A déli homlokzat egyik emeleti ablakában ma is megcsodálható az eredeti helyén, az egyik ablak belső ívmezőjének reneszánsz faragványa, a tekergő szőlőindák.
Ismét ide kívánkozik a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában
látható Szatmári-pasztofórium (szentségház).
A székesegyház Mária-kápolnájában  találjuk az alabástromból készült  oltárt, amelyet Esterházy László püspök hozatott 1787-ben Rómából. A XVII. századi alkotás valószínűleg Cornelis Floris, neves flamand  szobrász műhelyéből származik.A képen az oltár középrészét, Jézus születésének jelenetét látjuk.

A székesegyház eredeti barokk műalkotásai közül a nagyközönség csak a Szent Sebestyén oltár töredékeit láthatja, a sekrestye nagyszerű barokk bútorait és imazsámolyait nem.  A Klimó püspök idején elkészült gazdag barokk berendezés többi részét az egyházmegye más templomaiba szórták szét a templom 19.század végi átalakítása során. A nagyszerű szobrokat a Pozsonyban letelepedett Antonio Guiseppe Sartori (♰1789) készítette.
A magyar barokk kovácsoltvas-mívesség egyik kiemelkedő darabja a székesegyház egyik tornyában
elhelyezett, egykori levéltár kapuja. (Az idegenforgalmi kiadványokban gyakran olvasható
"sekrestyeajtó" téves, az egykori sekrestyeajtó későbbi sorsáról semmit nem tudunk.
A mesteri kapu a Német Birodalomból érkezett, és  Pécsen letelepedett  Stephan
Rosinger  alkotása 1751-ből.(A Rosingerekről bővebben itt.)
A kaput  áthelyezték a később megnyílt káptalani levéltár kriptalejáratának ajtajába, ahol az ma is megcsodálható.
A székesegyház mögötti Berényi Zsigmond címerével díszített kút vasrácsának alkotójában is  pécsi lakatosokat sejthetünk.
A káptalani levéltár épületén az óra körül az 1891-es évszám arra utal, hogy annak áthelyezése ekkor lett kész. Az óra eredetileg a székesegyház egyik órája volt, de a 19.század végi Schmidt-féle átépítés ezt sem hagyta meg.
A Káptalani Levéltár épületét a Szent Sebestyén szobor  alkotója, Sartori tervezte, aki építész is volt, és az egész dóm tér átépítésére nagyszabású tervet dolgozott. A középkori Püspökvár falainak és bástyáinak elbontásával kialakult a mai tér szerkezete. A tér déli  lezárására Sartori nagyszabású szobrokkal és kovácsoltvas kerítésekkel ékes díszlépcsőt is tervezett, de ez nem valósult meg soha.
A Püspökvár északnyugati sarkában  az 1700-as évek elején Nesselrode Ferenc püspök által építtet hatalmas magtár, ahol most a püspökség látogatóközpontja van.

A magtár épülete az Aranyos Mária-kápolna romjaival és az északi városfallal.
Pazar terek, nagyszerűen felújított épület.
Az épület alatt hatalmas pince húzódik, amiről még lesz szó. Azért összességében itt lenne bőven hely arra, hogy egy barokk kőtárat is kialakítsanak.
Péter apostol. A székesegyház Pollack-féle átépítése után készült el a Pécsen letelepedő
Bartalits Mihály (1808-1879) tizenkét apostolt ábrázoló szoboregyüttese. (Egy kép erejéig tehát a klasszicizmushoz kirándulunk.) Ezek a monumentális szobrok a székesegyház déli homlokzatán álltak 1854-től,  harminc éven keresztül. A Schmidt-féle átépítés keretében levették őket, és a szeminárium udvarának támfalára helyezték őket. A szobrokkal  a kezdetektől gond volt azok gyenge alapanyaga miatt. A Bartalits által használt, a  közeli budafai kőbányából származó homokkő ugyanis nehezen állta az időjárást és az olajfestéket, amivel a szobrokat befestették.  Ezért ma mindegyik nagyon rossz állapotban van. 2014-ben kerültek a szobrok a mai helyükre, az 1930-as években épült Gosztonyi Gyula-féle kőtár árkádjai alá. ( A kőtár eredetileg a mai dómmúzeumban lévő a román kori kőfaragványoknak épült, de az 1950-es évek óta szinte a legutóbbi időkig lényegileg lomtár volt.) Ezzel az árkádok hosszas viszontagságos története is szépen rendeződött.
A képen a Dulánszky Nándor püspök címerével díszített obeliszk egy részlete látható. Az obeliszkek 1890-91-ben, a székesegyház átépítésekor kerültek a térre. A15 km-re lévő Budafáról állítólag 22 ökör és öt ló hat hét alatta vontatta Pécsre a hatalmas kőtömböket. Szerencsére az obeliszkek anyaga tartósabbnak bizonyult, mint az apostolszobroké. Mögötte a püspöki palota homlokzatának részlete. A székesegyház felújítójának, Friedrich Schmidtnek az építésvezetője, August Kirstein  látta el a mai neoreneszánsz külsővel az épületet. (Ővele már Döbrököz kapcsán is foglalkoztam.)
Még egy neoreneszánsz emlék, a püspökség nagyszerű tölgykapuja.
Pál apostol a Püspöki Palota kapualjában.
A Püspökség néhány éve látogatható. Az épület mai jellege döntően Scitovszky János püspök
(1839-1849) idejében elkezdett építkezések nyomán alakult ki. Sajnos ez az átépítés nagyon sok
középkori,és még több reneszánsz részletet megsemmisített.

Ugyanott Szent Péter. A Péter az egyházmegye védőszentje, nem véletlenül látjuk Pállal több helyen is őket.

Számomra a légszívmelengetőbb az egyházmegye falusi templomainak, főleg
a sváb emlékekeinek a viszontlátása volt. Ez Hásságyról került a palotába.
Persze a vezetés nem tért ki ezekre a falusi emlékekre, nem is utal rájuk felirat,
egyszerűen csak megörültem, amikor felismertem őket. Már amelyiket sikerült,
hiszen sokat valószínűleg nem is láttam korábban.

A főlépcső oldalfülkéje.

 Korábbi források szerint Mária Terézia ajándékozta Klimó püspöknek azt a 6 db 17.századi brüsszeli falikárpitot, ami Mózes életéből mutat be jeleneteket.. Ezek a püspökség legértékesebb kincsei. A jobb oldalon is egy falusi Madonna, de ezt sem ismertem fel.

A lépcsőház bal oldala.

Egy 18. század végi óra, egy kaszás halál-angyallal.

Szent Tekla Ozoráról.

Ez a nagyszerű későközépkori Pietà sem része a vezetésnek.

A Püspöki Palota teremsora. Mayer Mihály püspök még az  eredeti rendeltetésüknek megfelelően használta itt a termek egy részét,  távozása után  fokozatosan lett egyre nyitottabb a püspökség.
A legnagyobb meglepetés az püspöki kertben ért. Itt szembesültem a székesegyház egykori főoltárának
szobraival. Ez Szent Péter.

Ez a rendkívül kifejező arc Szent Mártoné.

Egy angyal arca. Háttérben Krisztus, feje furcsán kapcsolódik nyakához.Az általam  vezérfonalul használt Boros László "A pécsi székesegyház a 18. században" c. 1985-ös könyvében is van egy fénykép Krisztusról, akkor még sokkal épebb a szobor.

Elől egy római katona, háttérben Szent Adalbert. A szobrok 1748-ban (a német wikipedia szerint 1740-ben)  készültek a cseh-német Bohumil Gottfried Fritsch műhelyében. Elsőrendű barokk alkotások. Valószínűleg jó régóta állnak itt esőben, fagyban. Állaguk egyre csak romlik, ne feledjük, hogy ezeket belső térbe szánták. Igazán megérdemelnék,hogy fedett helyre kerüljenek. Ha én dönthetnék sorsukról, akkor a püspöki pince gyenge  kihasználtságú belső tereiben nyitnék egy barokk kőtárat.
A Püspökség kertjéből hosszú átjáró vezet a föld alatt a magtár felé. Lehet, hogy középkori eredetű, de mai formájában barokk. 
A pince egyik oldalága a híres Texas Bár. A pinceszakasz oldalágának a neve a jó humorú
Cserháti József  püspöktől ered (1969-1989). Ez volt a püspökség egyetlen olyan helyisége,
ahol az állambiztonsági szervek nem tudtak poloskát elhelyezni. Így a Texas Bárban tartotta
Cserháti püspök- állítólag kellemes borozgatással összekapcsolva- bizalmas beszélgetéseit.
Végezetül a Püspöki Kincstár gazdag anyagából egy-két falusi műalkotását mutatok be.
Ez a Nepomuki Szt. János kép nem tudom, hogy honnan származik. Sajnos nem csak a püspökségen,
hanem még itt a múzeumban sem tüntetik fel a műalkotások eredetét.
Keresztelő Szt. János, szintén (nekem) ismeretlen helyről
Ezt a Szent Benedeket viszont megismertem. Ez régebben Zombán volt.
Ez a Passaui Madonna típusú kép, a Schwäbische Türkei területén sok helyről ismert. Erről szintén
nem tudom honnan került ide.
Ez az érdekes Feltámadt Krisztus a mecseknádasdi Vérrel Verejtékező
Krisztus kápolnában volt eredetileg, ha jól tudom. Jobb kezében keresztes
zászló volt korábban.
Szent Ignác (általam) ismeretlen helyről.Ez nem illik a falusi templomok
világába.
Illendő Klimó Györgyről,  legnagyobb pécsi püspökről is megemlékezni.
Végül egy barokk angyallal zárom az összeállítást. Ez 2003-ban még  Gosztonyi-féle árkádok alatt állt. Most nem tudom, hol van, a püspökségen nem láttam.