2017. december 30., szombat

Nagyszékely-Großsäckl

Nagyszékely- Großsäckl faluban még nyáron jártam. A késedelemben talán csalódásom  is közrejátszott. Legutóbb a 2002-2003 körül jártam a faluban, akkor sokkal jobb benyomást tett rám, most inkább elesettsége hatott. Ez persze nem azt jelenti, hogy a falu gondozatlanabb lenne, mint akkor.Ellenkezőleg. De itt már 2003-ban odafigyeltek a falura, ami akkor még nem volt általános a megyében. Most is látszik a törődés, de közben sok más falu is felzárkózott ebben. Ugyanakkor a falu sem lett népesebb, lakói sem lettek fiatalabbak, tehetősebbek. Persze az is közrejátszhatott némi csalódásomban, hogy pont Erdélyből visszatérve érkeztem ide, és még elevenen élt bennem az ottani szász falvak hatása. Ott ugyanis a világörökségi helyszíneké tett falvakban  már odafigyelnek az egykori szász örökségre. 

Tanulságos a falu népesedésének grafikonja. Az első népességszámlálás már nagy falunak mutatja, ami lendületesen is fejlődött tovább az 1880-as évekig. Ekkor 2600 fős lakosságának 83%-a volt német, 91%-a református. Egy helyütt azt írtam róla, hogy művelt falu volt. Ezt főként arra alapoztam, hogy itt alapították a megye első gimnáziumát, és a falu az 1920-as 30-as években  kifejezetten vagyonos arculatát mutatta. Az 1880-as adatok ezt  a művelt jelzőt nem alapozzák meg, mivel az analfabéták 50%-os aránya a megyei átlagnak felel csak meg,és messze elmarad a német falvak átlagos arányától.Ekkor egy jelentős népességcsökkenés vette kezdetét, amiben szerepet kaphatott a más német falvaknál is megfigyelhető  "kirajzás", az amerikázás, majd jött a világháború. Egy elejtett megjegyzést olvastam arról is, hogy itt is divat volt a magyarlakta református falvakra jellemző egykézés. Nyilván érdekes probléma lenne ezt részletesebben is megvizsgálni.  A két világháború közt a lakosságszám stabilizálódott, majd  jött a háború és utána a kitelepítés. A németek helyére alföldi és felvidéki magyarok jöttek, de hamar és meredeken sorvadni  kezdett a falu. Most talán egy alacsonyabb szinten stabilizálódik a népességszám.

A falunak Árpád-kori temploma van, aminek gótikus kapuja is fennmaradt. A falu kisszámú magyar lakossága a 18.század elején ezt a templomot használta, majd az idetelepülő hesseni eredetű németek is. Külön volt itt is református magyar és református német egyház. A türelmi rendelet után nyílt lehetőség új templom építésére. A régi templom szentélyét részben elbontva a későbarokk református temploma 1798 és 1801 közt épült a régihez kapcsolódóan. Így a megye legnagyobb református temploma jött létre. A templomépítését a katolikus földesúr, Styrum-Limburg II. Károly is támogatta. A kitelepítés után a falu katolikus többségű lett. A katolikusok kezdetben a kis templomot használták, majd új templomot szenteltek.

A templom felirata.

Míves részletek.

A toronyóra.

A templom egyik ajtaja.

A templomegyüttes.

Ajtórészlet.

A templomtól indul a Rákóczi utca, korábban ezt Ungrischgasse-nak nevezték, mert eredetileg itt laktak a németek betelepülésekor a magyarok.

Részletek .

A temető. A kép előterében egy a kő sírkövekhez megtévesztésig hasonlító fa sírkő. Nyilván a szegényebbek ilyent engedhettek meg maguknak.

A temető a körülményekhez képest gondozott.

A "nagy bolt" városi pompát idéző épülete.  Az épületben volt a mozi is egykoron. A baloldali húscsarnok felett régen egy ökörfej volt.

A falu közepén lévő buszmegálló szellemes belső festése.

Johann Nagel 1926-ban építette ezt a házat a régiek stílusában.

A Reinhardt-Lohmann-féle hengermalom az1920-as években épült, mint oly sok minden a faluban.

Ez a ház egykoron sokkal díszesebb volt. Ez volt a Mirkovics-féle üzlet. A Mirkovicsok valószínűleg zsidók voltak

A családfő monogramja.

A két világháború közt kialakult háztípus egyik szép emléke a Petőfi utcából, régi neve Mielgasse (Malom utca)

Tipikus két háború közti módos parasztház  a Dózsa utcából , eredeti nevén Kukruzgasse. (Kukorica utca)

A Rákóczi utca eleje, az egykori Kirchegasse (Templom utca). Jobb oldalon egy neves  természetfotós által felújított ház, most panzió. 

Részletek.

A faluban viszonylag kevés már az ilyen utcarészlet. A jobb szélen volt az egykori postaház.

2017. december 19., kedd

Pécs - Quinque Ecclesiae: A középkori kultúra városa

Korábbi, a Dél-Dunántúl középkori emlékeit bemutató bejegyzésemben már méltattam Pécs középkori gazdagságát, jelentőségét. Pécs azonban egy külön bejegyzést is megérdemel. Pécset a középkorban Quinque Ecclesiaenek , magyarul öt egyháznak nevezték, fennmaradt öt ókeresztény temploma alapján. Innen ered a város német neve is (Fünfkirchen). A Pécs elnevezés a 13.század második felében fordul elő először. A Pécs név eredete bizonytalan, sokfajta elképzelés létezik.

Pécs középkori templomainak térképe. A fehér számok azt mutatják, amelyeknek látható maradványai vannak,. Ezek a következők: 1. Szent Péter és Pál székesegyház 2. Aranyos Mária kápolna 3. Ferences kolostor 4.Szent Bertalan plébániatemplom 5. Mindenszentek temploma 6. Szent Miklós ágostonrendi kolostor
Zölddel azokat a templomokat jelöltem, amiknek nincs látható nyoma ma. 7. Keresztelő Szent János templom 8. Szent Jakab kápolna 9. Karmelita kolostor. (Az országban összesen négy helyen volt csak a rendnek kolostora)  10. Domonkos kolostor . Országos jelentőségű volt ez a tatárjáráskor már álló kolostor, amit a régészeti leletek alapján rekonstruáltak.Híres volt főiskolája (studium particlare) is. Újabb vélemények szerint a kolostor főiskolájához köthető  a Pécsi egyetemi beszédek néven elhíresült kódex is. Köveiből a törökök mecsetet építettek, ami a ami Kazinczy utcában állt. 11. Szent Benedek plébánia. Egyes vélemények szerint itt a bencéseknek volt a nagyon korai időben kolostora. Ennek régészeti feltárásakor találták meg azt a rovásírásos kőtöredéket, ami "összezavarta/kitágította" régi magyar rovásírásról vallott elképzeléseket. 12. A püspökség kápolnája 13.Az óvári városrész plébániája. Ezeken kívül még 3 pontosan nem lokalizálható kápolnáról vannak írott források.

A székesegyház 

A pécsi székesegyház története röviden: Amikor Szt.István püspökséget alapított, akkor lehet, hogy az ókeresztény cella septichorát használták először székesegyháznak. Utána Orselo Péter épített egy nagyobb székesegyházat, de az leégett. A mostani közvetlen előzményének számító székesegyházat az 1100-as évek elején kezdték el. Ez volt a román kori templomaink közül a 2-3. legnagyobb. A gótika idején kisebb átalakítások, kápolnabővítések következtek. A  nagy átalakítások akkor jöttek el, amikor Ernuszt püspök idején későgótikus boltozatot kapott a hajó -ebből később még komoly statikai problémák adódtak- és a szentélyben hatalmas gót ablakokat nyitottak.  A törökök kisebb átalakítások mellett dzsáminak, majd inkább raktárnak használták. Pusztítását Horvát Márk szigeti kapitány kezdte meg, aki egy gyors rajtütéssel felgyújtotta a várost.(Ekkoriban a város lakóinak 3/5-e még magyar volt.)  Ennek következményeit a törökök még helyreállították.  Zrinyi Miklós a téli hadjárat alatt rommá lövette az egész várost (ekkor 2/5-e volt magyar), de a Püspökvárból kialakított belsővárat bevenni  ő sem tudta. A székesegyház szerencsésen átvészelte ezt az ostromot is. A török kiűzésekor is heves tüzérségi tűz érte a várost, és annak nagy része ismét romba dőlt. A székesegyház ezt is kibírta, tetőzetét szakította csak be néhány lövedék. Ekkora már jelentkeztek a statikai problémák, ezért a barokk időkben újraboltozták. A belső nagy részét is átalakították, középkori faragványait elfalazták. Egy hatalmas tetővel és megmaradt román tornyaival furcsán hatott a templom. Hamarosan a statikai problémák újra jelentkeztek, ezért Pollack Mihályt kérték fel a templom renoválására, aki a kor klasszicizáló törekvéseit  neogót elemekkel vegyítette, ami a még fellelhető román toronyrészekkel igen érdekes hibridet alkotott.  Végül Friedrich von Schmidt bécsi építész historizáló-purista alapon újjáépítette az egész templomot 1881-1892 közt. Mivel az alapokig lebontatta az egész templomot, sikerült rengeteg elfalazott és másodlagosan beépített középkori, különösen román kori faragványt a felszínre hoznia.

Az altemplom. Alaprajzában ez követi még leghűségesebben a középkori formákat.

Az altemplomban ma két sír van mindössze. Az egyik Dulánszky püspöké, aki az átépítést Schmidtnél megrendelte, a másik a képen látható,  Janus Pannoniusé.(Rétfalvi Sándor munkája.)  A nagy humanista költő és püspökerősen valószínűsíthető maradványait 1991-ben egy csövezési munka alatt találták meg az altemplomban. Hosszas vizsgálódások után,miután egyre nőtt a valószínűsége annak, hogy a nagy költőnket találták meg, 2008-ban újratemették, immár negyedszer, reméljük örökre. Sírversét a kor szokásai szerint maga írta, még évekkel korábban.  Kálnoky László fordításában így hangzik:
Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először
Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.
Ezt a dicsőséget, ó hagyd meg a holtnak, Irigység;
Rosszakarat, kíméld hűlt porait legalább.

A székesegyházban fennmaradt középkori sírokat Schmidt eltávolította. Ma azok a Dómmúzeumban vannak. Balról jobbra: Szekcsői János kanonok +1443, Albeni Henrik püspök +1444 (ő várnai csatában halt meg) és  Grocius segédpüspök +1400?

A legmagasabb művészi színvonalat Alsáni Bálint püspök (+1408)  sírköve képviseli.

Torzfős ívsorkonzol a Schmidt-féle rekonstrukciók sorából, vagy még későbbi korból.

Az eredetiek az 1100 körüli időkből. A Dómmúzeumban húszegynéhány ilyen konzolt  őriznek. Schmidt az eredetiket leszedette és sokkal teátrálisabbakkal helyettesítette ezeket, miközben vajmi keveset érzett meg az eredetiek lelkiségéből.

A román kori faragványok legértékesebb rétegéhez az altemplomi lejáróban fennmaradtak tartoznak. Ezek így néznek ki a Schmidt-féle rekonstrukcióban. Fenn az Utolsó vacsora és a Bevonulás Jeruzsálembe,  alatta a Királyok imádása és a Betlehemi csillag jelenete.

Az eredeti 1150 körüli faragványokat Schmidt megtalálta a barokk  ráépítés alatt. Ezek alapján készítette el a rekonstrukciókat.   A törökök az alakok fejét általában leverték, hiszen a mohamedán vallás tiltja az emberábrázolást. Így néz ki eredetiben a Királyok imádása és a Betlehemi csillag. 

Schmidt rekonstrukciója a Bűnbeesésről.

Ugyanennek eredetije.

Az altemplomi lejáró másik igen érdekes  jelenetsora Sámson történetéhez kapcsolódik:  Sámson legyőzi az oroszlánt.

A vak Sámson tettei (fanyüvés, oszlopdöntés)


Az altemplomi lejárók mellett a másik kiemelkedő szobrászati együttes a Szent kereszt oltár volt, amit a Dómmúzeumban szintén rekonstruáltak.

Oroszlán a Szent kereszt oltárról

Oszlopfő a XII.század elejéről.

A székesegyház nyugati kapujának maradványai 1170 k.

Az apostolok sorozatának egy megmaradt részlete: Szt. Bertalan apostol 1100-1150 k.

Angyalok töredékei 1150-1170 k. Valószínűleg a következő néhány töredékkel együtt egy Utolsó ítélet kompozíció részeit alkották.

Koronás aggastyán fejének töredéke 1170-1180 k.

Feltámadt lelkek 1170-1180 k.

A Schmidt-féle feltárás számos falképtöredéket a felszínre hozott, de ezekről csak egy-egy akvarellmásolat készült, aztán megsemmisítették őket. Kellett a hely Lotz és Székely freskóihoz.Ma egyetlen egy sellőalakos követ ismerünk a székesegyházból.

A Dómmúzeum legíresebb faragványa ez az angyal, ami épségét annak köszönhette, hogy egy gótikus átépítés során már elfalazták, így a törökök nem láthattak. Összességében a Dómmúzeumban mintegy 200 kiváló színvonalú faragvány van. Ez a kétszáz a Schmidt-féle ezres nagyságrendű kibontott faragvány színe-java. Leírtam már, de nem lehet elégszer: A pécsi Dómmúzeum hazánkban egy páratlanul gazdag és egyedülálló együttes, aminek bemutatása is mintaszerű. Nem hagyhatja ki egyetlen művelt ember sem a megtekintését!

A székesegyházban kevés olyan dolog van, amit Schmidt meghagyott. Szatmári György püspök reneszánsz pasztafórumával kivételt tett.  Talán egy következő részben Pécs reneszánsz kori emlékeit is bemutathatom. 
Végezetül Jákob XII.század végi  reliefjével zárjuk a Dómmúzeum nagyszerű anyagának a bemutatását.  Ezt azért raktam külön, mert nem a Schmidt-féle bontás hozta a felszínre, hanem már a 18.században ismert volt. A püspöki palota környékéről került elő, nem biztos, hogy a székesegyházat díszítette. A Magyar Nemzeti galéria tulajdona, a Dómmúzeumba letétként került.

Az Aranyos Mária kápolna és az egyetem 

 
A  középkori egyetem épülete a Berényi-kúttal. A székesegyház északi oldalán volt eredetileg a püspöki palota. Nagyon valószínű, hogy Koppenbachi Vilmos püspök 1367-ben a püspöki palota épületét engedte át az egyetem céljaira, míg ő a mai helyén új palotaépület építésébe kezdett.  Koppenbachi Vilmos (püspök 1361-1374 közt) Nagy Lajos király bizalmi embere volt. A király egy cseh-német útja során szemelte ki magának, és befolyásos bizalmi emberré tette. Vilmos komoly ambíciókkal kezdett az egyetem szervezéséhez. Galvano di Bologna (Galvano Bethini)személyében híres olasz professzort is megnyert (mélyen a zsebébe nyúlva)  ügyének, de tudjuk, hogy nürnbergi tanára is volt az egyetemnek. Vilmos halála után Alsáni Bálint következett a püspöki székben. Az ő idején sorvad el az egyetem. Az épületben valószínűleg valamiféle kisebb rangú iskola működhetett tovább. Az egyetem épületét Zrinyi Miklós katonái pusztítják el. 1664-ben az egyetem tőszomszédságában lévő városfalszakaszt robbantják be, melynek következtében az épület nagyrészt megsemmisül.

Az Aranyos Mária kápolna romjai. Szemben a barokk kori magtár hatalmas épülete. A kápolnát Poroszlói Miklós püspök (1356-1360) építette, ide is temették, akárcsak Vilmos püspököt. A kápolnát már az 1980-as években feltárták, de aztán pénz híján a munkálatok abbamaradtak. 2011-ben folytatódtak a munkák, és néhány évvel ezelőtt az északi várfalszakasszal egyetemben nagyon kulturáltan helyreállított együttest adtak át.A kápolna feltárásakor olyan nagyszámú, nívós gótikus faragvány került elő, amire a budavári gótikus szoborlelet óta nem volt példa.

Vilmos püspök síremlékének modellje. A síremlék a magyar gótika egyik legnagyszerűbb emlékei közé tartozhatott.

Az egyetem épületének maradványai.

Az épületében jelenleg az Aranyos Mária kápolna  gótikus szoborleleteit állították ki. Melyik magyar város képes arra, hogy egy páratlan román kori Dómmúzeum mellett egy gótikus szoborleletet is bemutasson? (És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Pécsen reneszánsz kőtár is van.)

Csak egy részlet Vilmos püspök sírjáról, és máris nyilvánvaló, hogy színvonalában összehasonlításul csak a néhány évtizeddel későbbi budavári szoborlelet jöhet szóba.

Füstölőt tartó angyal töredéke a Vilmos-féle síremlékről.

A kápolna egyik záróköve, rajta a Szentélek kiáradása.

Női szent töredéke a kápolnából.

Gótikus szoborfülkék ismeretlen szentek torzójával a kápolnából. Ez a lelet már korábban ismertek volt.

A Mindenszentek temploma

Két középkori keresztelőmedence a templom előteréből.

Ez a kis templom a 13.században épült. A szentélyét a 15.században boltozták be. A török időkben ezen a templomon három keresztény felekezetnek kellett osztozkodnia, a katolikusoknak, reformátusoknak és az unitáriusoknak. 1588. augusztus  27.-31. közt itt volt Válaszuti György pécsi unitárius lelkész és Skarica Máté ráckevei református lelkész hitvitája. - . A hallgatóság között jelen volt Pécs plébánosa, István pap is. A vitát Válaszuti Pécsi disputa címmel lejegyezte, így az a régi magyar irodalom becses emlékévé vált.

A templom épen vészelte át Pécs felszabadítását is, így néhány évtizedig ez volt a püspöki templom, míg a székesegyházat használható állapotba hozták.

Egyéb emlékek

A ferences templom szentélyének megmaradt alapfalai. A domonkosok után néhány évtizeddel már megjelentek Pécsen a ferencesek,  1280-ban már említik kolostorukat a  Sziget-kapu mellett. Jelentős, 40m-es templom lehetett ez. A török időkben a templomot Memi pasa dzsámijává építik át,amihez a pasa fürdőt is épített. A barokk időkben a ferencesek újra ide építik fel templomukat, elképzelhető, hogy egyes falak még középkoriak, különösen ez a (bezárt)  étteremmé átalakított kolostornál valószínű. Ez a kolostor nem volt szabályos, kerengős épület, hanem egy egyszerűbb kolostor lehetett csak.
 
Az ágostonrendiek a falakon kívül építik fel kolostorukat. 1309-ben már említik őket. Nagy, csaknem 50m hosszú templomukat a törökök lebontják, és néhány méterrel arrébb dzsámit építenek köveiből. Később pedig ebből lesz a barokk ágostonos templom.

A város legfőbb plébániatemploma a piactéren álló Szent Bertalan templom volt. Nem volt túl hosszú, csak 40 méteres, de széles volt az oldalkápolnák miatt. A törökök lebontották és Gázi Kászim pasa dzsámit épített a köveiből. Nemrégiben a tér rendezése során a szentélyének alaprajzát bemutatták, és egy szellemes Szt. Bertalan szobrával ékes harangtornyot kapott, amelyet egy hidraulikus szerkezet emelne magasba a harangozások alkalmával. A szerkezeten azonban egy felirat van, ami arról tudósít, hogy az nem működik. 


Pécs városfalairól, és annak gondjairól már írtam a Dél-Dunántúl bemutatása során. Kiegészítésként csak annyit, hogy a falakat már a 14. században elkezdték építeni. A köveket a Tettyén bányázták, az így kialakult bányaudvarra építette később Szatmári püspök a palotáját. A Szapolyai és Ferdinánd közt ingázó városvégül Ferdinánd oldalára állt. Ferdinánd el is engedte a város adóit, ha azt a falak fejlesztésére fordítják. Egy kisebb portyát vissza is vertek, de 1543-ban a török főseregnek elég volt csak megjelennie a falaknál. A

Pécs középkori középületei közül a nagypréposti palotát kell kiemelni elsőként. Maga az épület reneszánsz stílusú, de kapualjában egy XIV. századi ülőfülke utal korai eredetére.

A Dél-Dunántúl bemutatása során már említettem, hogy Pécs a papok városa volt. A mai Káptalan utcában (ami dicséretes módon múzeum utca lett) volt a kanonoki sor, itt két házban is középkori részletek maradtak fenn.A képen a kispréposti palota középkori ablakai.

Egy kis gótika.Rekonstruált ablak a kispréposti palotáról.
Pécs szlogenjében azt hirdeti magáról, hogy a kultúra városa. Ezt  illik komolyan venni. Most nem mutattuk be a világörökségi helyszíneket, a reneszánsz, török és barokk emlékeket, a modern múzeumokat, a Zsolnay negyedet. Tényleg Pécs a kultúra városa.  Kár, hogy ez turisztikailag ma Magyarországon semmire nem elég.