2017. szeptember 30., szombat

Siklós, a középkori falképfestészet legnagyszerűbb hazai gyűjteménye

Még mindig kevesek által ismert, hogy Szekszárdtól egy órányira, Siklóson, milyen egyedülállóan magas színvonalú művészi emlékek maradtak fenn. A várat persze mindenki ismeri, az is tudott róla, hogy az egyetlen középkor óta folyamatosan lakott, használt várunk. Azt már kevesebben tudják róla, hogy sokkal több volt, mint egy földesúri vár, külső falgyűrűjével a mezőváros egy jó részét is bekerítette, szinte szabad királyi városi arculatot adva a városnak. Az még kevesebbek előtt ismert, hogy a vár  csak egy fontos eleme volt annak a főúri reprezentációnak, aminek másik fontos eleme a kegyúri kolostortemplom volt.  Ez a kegyúri kolostortemplom az ágostonos kanonokrend Szent Anna kolostora volt, amit még a Siklósi család épített, de igazi virágkorát a Garai család alatt élte.

A kolostortemplom 40m-et is jóval meghaladó hosszával méretben is jelentős templom volt.A török alatt valószínűleg magtárnak használták, a törökök külön dzsámit építettek a városban. A felszabadulás után a ferences rendé lett az épület, akik  barokkosan megújították templomot és a kolostort. Az 1980-as évek legvégéig csak jelentéktelen középkori nyomokat tartalmazó barokk templomként volt nyilvántartva. Az ekkor kezdődő helyreállítás azonban megtalálta az eredeti nagyszerű falképegyüttest a jellegtelen későbbi kifestés alatt.
Így nézett ki a szentély 1980-ban.

A szentély mai képe.

A templom két korból őriz falképeket. A  XIV. század közepének tájáról Szt. István diakónus, Szt. Ágoston és Szt. Lőrinc falképei maradtak fenn a szentély  ülőfülkéjében,és még néhány más jelentéktelen töredék. 

A ma látható falképek zöme jól datálhatóan 1395-14110 közti időben készült valamikor. A restaurátorok azt is meg tudták állapítani, hogy egy vezető mester mellett még egy tanult festő, és 2-3 segéd dolgozhatott.  A boltozaton itt az evangélistaszimbólumokat látjuk.
A szenvedő Krisztus egy gyámkővel. A több arcábrázoláson is látszik, hogy valószínűleg a törökök a szemek "kiszúrásával"  és az arc összekarcolásával jelezték elégedetlenségüket az emberábrázolással szemben, de szerencsére a falképekete nem verték le.
Ismeretlen szerzetes szent . Itt csakúgy, mint Keszthelyen, itt is a védettebb ablakszegélyekben maradtak fenn legépebben a falképek.


A szentély keleti falán az apostolokat ábrázolták.

Részlet az apostolok sorozatából.

A feltárás során egy nagyon magas színvonalú, gótikus sírkőfedlapot találtak, hozzá tartozó sír és felirat nélkül. Valószínűleg Garai Miklós (+1386) nádor sírköve. Valószínűleg fia ifj. Garai Miklós (1366-1433) hozatta ide, talán azzal a céllal, hogy dinasztikus temetkezési hely legyen a templom, de aztán rangban és tekintélyben még apján is túltevő ifj. Garai Miklós Budán temetkezett. A siklósi birtokot és vele a templomot az ifj. Miklós kapta meg 1395-ben Zsigmondtól.

Szent Katalin és ismeretlen női szentek.

Próféták töredékei a boltozaton.

A szentély keletről a hajó felé. A diadalíven elég jó állapotban fennmaradt a Traditio Legis (Törvény átadása) ábrázolása. Jézus átnyújtja a kulcsot Szt.Péternek, a könyvet pedig Szt. Pálnak. A két szélén egy remete szent illetve Bűnbánó Magdolna. 

A szentély zárókövén a Garai család kígyós címere, két oldalon az evangélisták szimbólumai.

A szentély felől a templom déli fala. A bal szélen elfalazott ablak, béletében azon címerekkel, amelyek a pontos kormeghatározást lehetővé tették.

Az ablakbélet falképei 1.


Az ablakbélet falképei 2.

Próféták mondatszalagokkal

Egy gyámkő.
Az egyik ablakbélet érdekes ábrázolása: egy remete és a szentháromság tricephalus típusú ábrázolása. A trcephalus ritka ábrázolási mód, nemrégiben Segesváron láttam.

Apostolok.
A szentély
Egy barokk mellékoltár és a szószék.


A szószék furcsa alulnézetben.
Siklós másik kiemelkedő szakrális emléke a várkápolna.
Későgótikus boltozata

Szent Lénárd és Szent László falképe egy falfülkében. 1450 körül készült képek.

Szent László részlete.

Vele szemben a másik falfülkében Jób nagyon töredékes jelenete. Ez még Garai Jób (1447-1481) idején készült.Jóbbal kihalt  a Garai család, és a vár is Corvin János majd a Perényiek tulajdonába került.

Amikor az 1450 körüli Szt. Lénárd és Szt. László falképet restaurálták, akkor kiderült, hogy alatta ugyanaz a két szent van megfestve kb.50 évvel korábbról.  A két falképet sikerült egymástól elválasztani, és mindkettőt bemutatni.

 Perényiek  idején készült reneszánsz oratóriumablak,  Jézus szenvedéseinek eszközeivel  a keretén.  Ezek a motívumok valószínűleg összefüggnek azzal, hogy Perényi Péter a bátai apátság földúlása után ide vitette a híres Szent vér ereklyét Perényi Péter.

A Perényiek címere
A kápolna karzata

Végül a Szenvedő Krisztus 1450 körüli ábrázolásával zárjuk siklósi összeállításunkat.