 |
| Bethlen Elek (1613-1696) címeres felirata a várkastélyon 1687-ből. Keresd neve elválaszthatatlan a család történetétől. A 15.század óta a család tulajdonában áll a vidék. Keresd- Kreisch- Cris alapvetően szászok lakta, 1000-1200 lakosú település volt jelentős román kisebbséggel, 10%.nyi magyarral. Ma már szinte csak románok és cigányok lakják a néhány száz fősre zsugorodott falut. |
 |
| A nyugati szárny a támpillérekkel támogatott kápolnával. Az erdélyi reneszánsz kiemelkedő emlékének a kiépítése két időszakban zajlott. Bethlen Mihály 1580-1590 körül húzza fel a ma is állófalak jelentős részét. Majd Bethlen Elek(1613-1696) alatt éli virágkorát. A két háború közt a család kiköltözik a kastélyból, amit 1949-ben államosítottak. Innen a gyors romlás a története kezdődik. A teljesen leromlott épületet a család 2007-ben visszakapta, de hamarosan tapasztalnia kellett, hogy a felújítás meghaladja erejüket. Így 2014-ben szerződést kötöttek a Böjte Csaba-féle Szent Ferenc Alapítvánnyal, hogy a felújításért cserébe az Alapítvány ötven évre megkapja a várkastélyt. Ide sem gyermekotthont tervez az Alapítvány, hiszen az alaptevékenységén –" az emberi élet- és lélekmentésen" – túl, a magyar vonatkozású épített örökség mentésében is egyre nagyobb szerepet szeretne vállalni. Így a várkastély kulturális, képzési és turisztikai központként újul meg. |
 |
| A nyugati szárny vége az északi oldal falaival. A tetőzet már megújult. |
 |
| A kápolna reneszánsz keretét is szépen helyreállították már. |
 |
| A keleti szárny a híres loggiával, amelyik Elek idején épült. Ottjártunkkor éppen Bethlen-lányok rohangáltak az udvaron. Már nagymamák lesznek, mire a a kastély tulajdonjoga visszaszáll rájuk. |
 |
| A kápolna belsejében már helyreállították a sgraffitodíszítést. |
 |
| A torony tetején a híres alabárdos katonák is Elek idején készültek. |
 |
| A keleti szárny reneszánsz ablakán most nem Bethlen-lányok tekintenek ki. Ebben a keleti szárnyban rendezte be Bethlen Elek a nyomdáját, hogy testvérének, Farkasnak a híres latinul írt Erdély történetét kinyomtathassa. A sors kegyetlen iróniája, hogy egy másik magyar főúr volt az, aki nyomdát, az elkészült példányokat is elpusztította, a kastéllyal egyetemben. Ez a magyar főúr Thököly Imre volt, aki kuruc-román-török-tatár seregével rontott rá a Bethlenekre (is). Thökölyt ekkor már erősen a török szultán mozgatta, ő tette meg Erdély fejedelmének is. Bethlenek "bűne" az volt, hogy kicsit "labancoskodtak. " Erdély harmadik utas politikája eddigre már végleg zsákutcába ért. Az erdélyi főurak java felismerte ezt, és inkább a Habsburgok felé húzott. Thököly és néhány más nemes az agonizáló és végletekig despotikussá váló Oszmán Birodalomhoz. Mint ismert, az 1699-es karlócai békével a törökök elismerték a Habsburgok fennhatóságát Erdély felett is. |
 |
| Még sok munka van hátra a kastélyban. |
 |
| A kastély leghíresebb része ez a loggia. Késő reneszánsz stílusúnak mondják.Amikor ez épült, a Magyar Királyság nyuagti és északi részén gyökeret vert a barokk, de a Betheln Gábor után bezárkózó Erdélyben a reneszánsz makacsul tovább élt. |
 |
| A várkastély olaszbástyás alaprajzú volt,katonai ereje sem volt jelentéktelen. |
