2017. augusztus 17., csütörtök

Balatonalmádi-Vörösberény: A Szent Ignác templom

A Balaton-felvidék egyik legszebb késő barokk emléke a vörösberényi Szent Ignác templom. A kisméretű templom méretét messze meghazudtolóan kiemelkedő értékű.A kép előterében a kút a jezsuiták majorságához tartozott,  a templom mögött pedig a jezsuita rendház épülete áll.

A templom közelében a volt magtár épülete ma szépen felújított rendezvényház. A jezsuiták majorságának volt ez is része.

A kolostorépületet 1748-ban kezdték el építeni a jezsuiták, ennek oldalhomlokzata a képen.  Az eredeti terveket soha nem tudták realizálni, az U alakúra tervezett épületből csak az egyik szárny készült el. A rend 1773-as feloszlatása után az uradalom az Egyetemi Alapé lett, a rendház az uradalmi központ jószágkormányzói kastélyává vált. Nemrégiben még szálloda volt, most üresen áll. Csodálkoztam is, hogy egy ilyen jó helyen lévő szép épületet sem tudott szállodaként gazdaságosan üzemelni.
A templomot a jezsuiták már nem tudták felszentelni. Furcsa, hogy előbb volt meg a majorság, a rendház, a templomot meg a végére hagyták, csak egy kis kápolnát húztak közben a rendház mellé. Ennek persze az előzménye az, hogy királyi rendelettel megkapták a reformátusok templomát, (amit a Balaton-felvidék románkori épületei közt már bemutattam) de a reformátusok nem adták, inkább a körítőfal védelmébe vonultak. A sok huzavonának az lett a vége, hogy a jezsuitákat közben feloszlatták. A jezsuiták feloszlatását követően az   Egyetemi Alap viszont továbbra is  Buffler Gáspár, korábbi jezsuita pátert alkalmazta jószágigazgatónak. Így amikor a reformátusok templomáról végleg lemondva elkezdődik az építkezés, az az eredeti jezsuita programnak megfelelően fejeződik be 1779-ben. A templom freskóival emelkedik ki az egyszerű barokk templomok sorából. A freskókat Bucher Xavér Ferenc (1748-1811) svájci származású veszprémi festő készítette. Bucher jó darabig  szinte ismeretlennek számított, nemrégiben kezdett csak a hazai művészettörténet foglalkozni munkásságával.
Bucher rendkívül érdekes dolgokat festett meg a templomban. A diadalív bal oldalán a templom és a kolostor eredetei terveit látjuk. A három fő alak jobb oldalt Géza fejedelem, Szent István király, és Szent Imre herceg. A templom úgy kapcsolódik személyükhöz, hogy Vörösberény korábban a veszprémvölgyi apácák tulajdona volt. Kolostorukat az apácák 1552-ben elhagyták, rendjük is feloszlott.. Ezt követően 1626-ban II. Ferdinánd adta a birtokot a jezsuitáknak. A 18.századi jezsuita történetírás(és néhány mai kutató is) a veszprémvölgyi apácák görögül írt alapítólevelét még Géza fejedelemnek tulajdonítja, aki a keresztségben szintén az István nevet kapta. Imre herceg úgy jön a történetbe, hogy a veszprémvölgyi apácáknál nevelkedett az a név szerint nem ismert bizánci hercegnő, akit Imre jegyesének szántak
A diadalív másik oldalán látjuk Gézát, amint a veszprémvölgyi apácákat kíséri.

A templom különlegességei közé tartoznak a bal oldali megfestett oratóriumablakok világi alakokkal. Az egyik ablakban Buffler Gáspárt festette meg a művész, a másikban két ismeretlen férfit.

A templom csehsüveges boltszakaszain Szent Ignác jeleneteit látjuk. A felsőn Szent Ignác, mint a hit bajnoka küzd a háborúskodás ellen a tudomány és a művészetek védelmében. Az alatta  lévő falképen a jezsuita rend alapításának allegorikus megjelenítését látjuk. 

A főoltáron is Szent Ignácot látjuk, aki rendtársai kíséretében egy jelmondatát tartalmazó nyitott könyv előtt imádkozik a megváltóhoz: Omnia ad maiorem Dei gloriam- Mindenet Isten nagyobb dicsőségére.

Szent Ignác megdicsőülése. Két oldalt jezsuita szentek, jobb oldalon Xavéri Szent Ferenc rendtársaival, balra Gonzaga Szent Alajos és a három kassai vértanú. A kassai vértanúk a kép készítésének idején még boldoggá sem voltak avatva.Viszont Vörösberényben, ahol a református-katolikus szembenállás  erős volt, megfestésük üzenettel bírt.

Ezen a Szent György alakon közelről is tanulmányozhatjuk Bucher festészetét. Már-már klasszicizáló higgadtság, kiváló portré, kissé felborult testarányok.

2017. augusztus 15., kedd

A keresdi Bethlen-kastély

Bethlen Elek (1613-1696) címeres felirata a várkastélyon 1687-ből.  Keresd neve elválaszthatatlan a család történetétől. A 15.század óta a család tulajdonában áll a vidék. Keresd- Kreisch- Cris alapvetően szászok lakta, 1000-1200 lakosú település volt jelentős román kisebbséggel, 10%.nyi magyarral. Ma már szinte csak románok és cigányok lakják a néhány száz fősre zsugorodott falut.
A nyugati szárny a támpillérekkel támogatott kápolnával. Az erdélyi reneszánsz kiemelkedő emlékének a kiépítése két időszakban zajlott. Bethlen Mihály  1580-1590 körül húzza fel a ma is állófalak jelentős részét. Majd Bethlen Elek(1613-1696) alatt éli virágkorát.  A két háború közt a család kiköltözik a kastélyból, amit 1949-ben államosítottak. Innen a gyors romlás a története kezdődik. A teljesen leromlott épületet a család 2007-ben visszakapta, de hamarosan tapasztalnia kellett, hogy a felújítás meghaladja erejüket. Így 2014-ben szerződést kötöttek a Böjte Csaba-féle Szent Ferenc Alapítvánnyal, hogy a felújításért cserébe az Alapítvány ötven évre megkapja a várkastélyt. Ide sem gyermekotthont tervez az Alapítvány, hiszen   az alaptevékenységén –" az emberi élet- és lélekmentésen" – túl, a magyar vonatkozású épített örökség mentésében is egyre nagyobb szerepet szeretne vállalni. Így a várkastély kulturális, képzési és turisztikai központként újul meg.

A nyugati szárny vége az északi oldal falaival. A tetőzet már megújult.

A kápolna reneszánsz keretét is szépen helyreállították már.

A keleti szárny a híres loggiával, amelyik Elek idején épült. Ottjártunkkor éppen Bethlen-lányok rohangáltak az udvaron. Már nagymamák lesznek, mire a a kastély tulajdonjoga visszaszáll rájuk.
A kápolna belsejében már helyreállították a sgraffitodíszítést.

A torony tetején a híres alabárdos katonák is Elek idején készültek.

A keleti szárny reneszánsz ablakán most nem Bethlen-lányok tekintenek ki. Ebben a keleti szárnyban rendezte be Bethlen Elek a  nyomdáját, hogy testvérének, Farkasnak a híres latinul írt Erdély történetét kinyomtathassa. A sors kegyetlen iróniája, hogy egy másik magyar főúr volt az, aki nyomdát, az elkészült példányokat is elpusztította, a kastéllyal egyetemben. Ez a magyar főúr Thököly Imre volt, aki kuruc-román-török-tatár seregével rontott rá a Bethlenekre (is). Thökölyt ekkor már erősen a török szultán mozgatta, ő tette meg Erdély fejedelmének is. Bethlenek "bűne"  az volt, hogy kicsit "labancoskodtak. " Erdély harmadik utas politikája eddigre már végleg zsákutcába ért. Az erdélyi főurak java felismerte ezt, és inkább a Habsburgok felé húzott. Thököly és néhány más nemes az agonizáló és végletekig despotikussá váló Oszmán Birodalomhoz. Mint ismert, az 1699-es karlócai békével a törökök elismerték a Habsburgok fennhatóságát Erdély felett is.

Még sok munka van hátra a kastélyban.

A kastély leghíresebb része ez a loggia. Késő reneszánsz stílusúnak mondják.Amikor ez épült, a Magyar  Királyság nyuagti és északi részén  gyökeret vert a barokk, de a Betheln Gábor után bezárkózó Erdélyben a reneszánsz makacsul tovább élt.

A várkastély olaszbástyás alaprajzú volt,katonai ereje sem volt jelentéktelen.

A segesvári Hegyi templom- Schäßburger Bergkirche

A Hegyi templom a Szarvas-házzal. Ezt a reneszánsz épületet Michaell Dull polgármestr építette újjá az 1676-os nagy tűzvész után.
A Hegyi-templomhoz 176 fokon vezet fel a Diáklécső. 1642 óta ezen mennek fel a diákok a Hegyi templom melletti gimnáziumukba.
Kilátás a Hegyi-templomról a Barátok temploma  és az Óratorony felé.
A lépcsősor végén szembetalálja magát az ember a templom szentélyével. A szentély  a későgótikus csarnoktemplomok stílusában készült, közvetlen előzménye a szászsebesi templom, amivel szoros rokonságot mutat. Így szobrai a 1380 körüli időkből származnak.

Veronika kendője

Menyhért a királyok imádása részeként.
A déli kapu

A templom déli homlokzata. A templom nyomott tornyán jól érzékelhető, hogy azt soha nem tudták befejezni.
A templom későgótikus csarnoktemplom jellegű. A középkorban Szt. Miklósnak volt szentelve.
Több periódusból falképek sokasága található a templomban.  A képen a tipikusan az "internacionális gótika" stílusában készült falképeket látunk, keletkezési idejük tehát 1420 körülre tehetők. Fenn két próféta közt egy ritka Szentháromság ábrázolás, az úgynevezett tricephalus típus, amelynél háromarcú, egyfejű istenségként ábrázolják az egységet a hármasságban. Alatta Szent Miklósnak, a templom védőszentjének a legendarészlete.Alatta egy 1525-ből származósírkő.

1488-as évszámú felírt alatt Krisztus szenvedéseinek története. Az összes falképet 1777-ben lemeszelték, és az 1934-es feltárás során hozták felszínre őket.

Új fejlemény (korábban tíz évvel ezelőtt láttam a templomot) 16-17.századi kelengyeládák megjelenése a templomban. Ezeket a szomorú sorsú szász erődtemplomokból hozták be, ahol korábban őrizték őket.

Nem sikerült kiderítenem, hogy a templomban ma látható gótikus szárnyasoltárok honnan származnak. Ezeket ugyanis szintén felhagyott szász templomokból hozták ide, így ezt a Szent Márton oltárt is. 

Egy tábla -Levétel-a keresztről- egy szárnyasoltárról.

A templomban itt is több városi előkelőség egykori sírkövét látjuk. A jobb oldali Stephanus Mann egykori polgármester köve.

Utolsó ítélet a bal oldali hajó záróképe a 15.század végéről.

Szent György és a sárkány.

A Szent Orsolya oltár Homoródbene-Meerburg-Bela községből. A falu temploma így néz ma ki.

Ezeket a freskókat felirata alapján Bálint mester festette 1483-ban, Szt Mihályt és Szt. Orsolyát ábrázolja.

A templom eredeti oltárát a négy evangélista szobra díszítette, amelyek most a hajóban egy-egy oszlop mellett állnak kettesével. Márk és Lukács.

János és Máté.

Szent Miklós oltár.

Egy korábbi Szent György legenda

Ma a szentélyben egy Szent Anna oltár áll.

A későgótikus szentségtartó fülke szintén jeles alkotás, akárcsak Johannes Reychmuth stallumai, és a gótikus bronz keresztelőmedence.

Részlet az 1520-ban készült stallumról.
A templom mellett ma egy régi evangélikus temető van.

A Házsongári analógiájára kezdetben ezt is 17.századi eredetűnek gondoltam, de  nagyot tévedtem, az 1. katonai térképen még nyoma sincs.

Aztán találtam egy német honlapot, ami híres halottait sorolja fel, de itt sincs a 19. századnál korábbi évszám. A 2. katonai felmérésen már szerepel, úgyhogy a temetőt a 19. század elején nyithatták.

Tíz év alatt itt annyi változás történt, hogy egy sok szép régi gesztenyefát ki kellett vágni.