2017. május 17., szerda

Neszebár templomai

Még mindig a bizánci templomok hatása alatt állok. Most leporlom a bulgárai Neszebárból származó emlékeimet, ahol a középkorban 40 templom volt. Ebből mára 10 maradt, néhány romokban. Romos a nagyon korai Hagia Sophia-templom is, ami 5 -6.századból származik. Ez volt a korai középkorban a püspöki templom, amíg a velenceiek ki nem fosztották. Ezt követően már csak vegetált, míg a 18.században végleg el nem hagyták.  Azóta rom.

Eleuszi Szűz Mária templomának romjai a tengerparton. Ez is 6.századi eredetű.  Neszebár egy kis szigeten áll, ma idegenforgalomból él. A szigetet már 5-6. században falakkal vették körbe a bizánciak, ennek egy megmaradt bástyáját is látjuk a képen. Ez a templom egy 14.századi földrengésben pusztult el. A hozzáépült kolostor a tenger alá süllyedt. Mára a partot feltöltötték parkolónak. 
A Keresztelő Szent János templom már tipikusan 11.századi bizánci templom

Csaknem dísztelen kőtemplom ez, nagyon egyszerű tégladíszítéssel.
A Szent István székesegyház is a 11.századból származik, de folyamatosan építgették 18.századig. A Hagia Sophia pusztulása után ez a kis templom  lett a püspökség székhelye.
Ezen a templomon már megfigyelhetjük a neszebári templomok jellegzetességét, a vegyes kő-tégla falazatot, ahol a díszítő szerep a tégláé.
A templom ma elsősorban a falképeiről híres. A templom külső homlokzatán is ezeket látjuk.A falképek zöme a 16.századból származik.

A kiváló állapotban fennmaradt falképek

Az ikonosztáz is a 16.század végéről származik.

 A város 1453-tól a 1878-ig török megszállás alatt állt. Ez a hosszú vegetálás időszaka volt, de az ortodox vallás gyakorlását bizonyos keretek közt engedélyezték a törökök.

A betlehemi gyermekgyilkosság

Az ikonosztáz.

Falképek mindenütt


A jobb oldalon látható díszesen faragott szószék 18.századi.
A kisméretű Szt. Tódor-templom 13.századi

Két falán a jellegzetes kő-tégla díszítéseket látjuk.

A másik két oldalon  ez a díszesebb burkolat nem készült el. Itt megfigyelhetjük, a vegyes fa-kő falakat.
A Szt. Paraszkevi-templom  a13-14.századból való. Ebben az időszakban a bolgár-bizánci csatározások voltak a jellemzőek.
A templomot újabban restaurálták és egy elég magas ráépítést kapott, ami nem túl szerencsés szerintem. Én még szerencsére hat éve láttam.

Ezen a templomon már a kerámiadíszítéseket is láthatjuk.

A  belsőben nem sok minden maradt fenn.
A Szt. Mihály és Gábriel arkangyal templom a 14.századból származik,kissé már romos.

Az egyszerű belső.

A jellegzetes neszebári stílus: tégla-kő-kerámia fal.

Vakárkádok.
A Krisztus Pantokrátor-templom a legdíszesebb templom Neszebárban. A 14.századból való.

Érdemes megfigyelni, hogy a homlokzaton egy szvatisztikus (horogkeresztes) díszítősor fut végig.

Kupoláján is a díszes kerámiaberakásokat láthatjuk.
Az 1913-as földrengésben megsérült, azóta romos az  Aliturgetos Szent János-templom, ami szintén a 14.században épült.

A templom rendkívül szép tégladíszítésekkel rendelkezik.

Az Aliturgetos annyit jelent, mint "fel nem szentelt". A templomot azért nem szentelték fel, mert egy munkás  az építkezés során leesett, és meghalt. Ennek ellenér templomként használták a nagy földrengésig.
Kívülről szinte jelentéktelen a 17.századi  Szent Megváltó-templom. a török hódoltság alatt kisméretű, egyszerű templomok épültek csak.
Belül azonban a templommal egykorú falképek sokasága maradt fenn.

A felső sorban Jézus életéből való jelenetek húzodnak, alul különböző szentek.

Sok az ószláv felirat is.

A kisméretű szentélyben a Platytera-tipusú Istenanya ábrázolást látjuk.
A városkát egy keskeny földnyelv köti össze a parttal. Ezen egy török kori szélmalom áll.
Egy bizánci toronyból kialakított ház.

Tipikus ház a neszabári óvárosból. Alig lehet itt olyan házat látni, ami ne a turizmus gyakran giccses igényeit szolgálná ki.