2017. május 28., vasárnap

A varsádi evengélikus templom / Die evangelische Kirche in Waschad

A falu a kilátóból
 Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig. 1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. Első harangjuk is 1735-ből származik.A korábbi imaházukból van az a képünkön látható a Mózes-szobor, amelyik ma valószínűleg az Országos Evangélikus Múzeumban van. A paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várniuk a nem egyszer kegyetlen üldöztetés ideje alatt.
1786-ra készül el a varsádi templom.

A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolokat látjuk.
A templom szószékoltára. Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét ma egy jellegtelen XX. sz. elei kép foglalja el. A szentélyfalon II.József képét láthatjuk.

Figyelemre méltó a papi pad is. A pad tetején a Szeniczey Bárány család címerét látjuk. Ennek a híres lelkészcsaládnak a Dél-Dunántúlon számos legendás tagja működött fő- vagy alesperesként. Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze a templom építésének idején. ami azért meglepő, hiszen színtiszta német település kapott magyar lelkészt. Végezetül következzenek a szokásos fogyatkozási adatok:
1903: 1472 lakosból 1314 evangélikus, mind német anyanyelvű
1949: 1058-ból 200 ev.
2001: 433-ból 63 ev.
2010: 370
2015: 359  fő lakja
A falu néhány érdekes lakóépületéről itt közlök képeket.

2017. május 26., péntek

Még egy kis Bulgária: Veliko Tarnovo, a régi főváros

A Caravec-erőd. Ez nagyjából  az a bolgároknak, mint nekünk a Budai Vár, csak nem Szófiában van.
Az előző bejegyzésem során terelődött a figyelmem Bulgária egykori fővárosára, Veliko Tarnovora.  Veliko Tarnovo kétszer is volt Bulgária fővárosa,először a 12-15. században, Bizánc és az Oszmán birodalom közti időben, másodszor pedig rövid ideig a 19.század végén, amikor végre lerázták a török igát. Ami nekünk 150 év volt,az nekik több mint 400.
A Mennybemenetel temploma.Szép ősi templomnak gondolhatjuk, rangja is a legmagasabb az ortodox bolgár egyházban. Valójában az 1978-1985 közt épült elpusztult középkori helyén. Az eredetiből csak az alapfalak maradtak meg, meg egy vázlatos skicc egy kódex lapszélén. A bolgárok is nehezen szembesülnek azzal, hogy egykori középkori dicsőségüket teljesen lenullázta az Oszmán Birodalom . Ez a frusztráció közös bennünk és bennük. Mi is újabban újjáépítjük a középkort, az már nem is számít, hogy ez hiteles-e vagy sem.
Ifjú korának megfelelően a belsőben modern falképeket látunk, amelyben művészi eszközökkel próbálnak utalni a templom egykori pusztulására. A képek sokszor szakítanak is az ortodox hagyománnyal és a nyugat-európai művészetre utalnak.
A nagyon szép természeti környezetben,a Jantra folyó partján terül el a város.  A középkorban  kb. 15 ezres lakossága volt szemben Buda 10 ezer főjével. Veliko Tarnovo viszont egyszerre volt világi és egyházi központ, ami Budáról nem mondható el.
Az erőd főkapuja.
Az erőd részlete az óváros házaival.
A Jantra folyó fölé magasodó házak.
A folyó.
A 40 Szent Mártír templomának oroszlánjai

Ez a templom rendkívüli jelentőségű bolgárok számára, mert ez volt a cárjaik temetkezési helye. A középkori kolostorból itt is kevés maradt fenn. Ide temették Árpád-házi Anna Máriát is, II.Endre lányát, aki az egyik legnagyobb cár, II. Iván Aszen második felesége volt. A történet érdekessége, hogy Iván a Szentföldről hazatérő Endrével megegyezett a lányt illetően, ezért elvált az első feleségétől. Ezt a középkorban úgy mondták, hogy eltaszította magától, és úgy látszik az ortodox egyházban ez kivételesen megengedhető volt, ha ezt kívánta az államérdek. 
A Szaloniki Szent Demeter templom a középkori bolgár művészet egyik csúcsa, stílusteremtő alkotása.
Aprócska kis templom. A középkorban a templomok mérete és száma egyenes arányosságot mutatott a gazdagsággal. Bulgáriában a templomok aprók. Ez van itt Tarnovóban, ezt láthatjuk Neszebárban is. Most ha összevetjük a ezeket az elpusztult esztergomi Szt. Adalbert székesegyház 75 méteres hosszával (nem is beszélve a brassói szászok 89m-es templomával)  akkor érzékelhetjük a nagyságrendeket. (És ha a winchesteri katedrális 170m-es hosszával, akkor is.)
Az új ortodox katedrális Kolju Ficseto (1800-1881) műve, a bolgár nemzeti újjászületés nevű korszak alkotása. Ez a 18.század végén induló korszak hozza el a bolgár nemzeti öntudatosodást, amelyik végül a nemzeti önállóság kivívásában csúcsosodik ki.  Párhuzamba a mi reformkorunk állítható a szabadságharccal. Azért nagy különbség, hogy egy osztrák vagy egy török fél ellenében folyik-e, a sikerességről és az orosz szerepvállalás előjeléről nem is beszélve.
Mutatóba maradt egy-két török emlék is.
Tarnovo régi házai közt...

... még számos törökös hangulatút találunk.
Ritkább az ilyen "monarchiás hangulatú" épület.
A város ma kb. 60 ezres. Modern városrészeit inkább nem mutatom be. Több mint félmillió turista keresi fel évente, többségük bolgár.

2017. május 17., szerda

Neszebár templomai

Még mindig a bizánci templomok hatása alatt állok. Most leporlom a bulgárai Neszebárból származó emlékeimet, ahol a középkorban 40 templom volt. Ebből mára 10 maradt, néhány romokban. Romos a nagyon korai Hagia Sophia-templom is, ami 5 -6.századból származik. Ez volt a korai középkorban a püspöki templom, amíg a velenceiek ki nem fosztották. Ezt követően már csak vegetált, míg a 18.században végleg el nem hagyták.  Azóta rom.

Eleuszi Szűz Mária templomának romjai a tengerparton. Ez is 6.századi eredetű.  Neszebár egy kis szigeten áll, ma idegenforgalomból él. A szigetet már 5-6. században falakkal vették körbe a bizánciak, ennek egy megmaradt bástyáját is látjuk a képen. Ez a templom egy 14.századi földrengésben pusztult el. A hozzáépült kolostor a tenger alá süllyedt. Mára a partot feltöltötték parkolónak. 
A Keresztelő Szent János templom már tipikusan 11.századi bizánci templom

Csaknem dísztelen kőtemplom ez, nagyon egyszerű tégladíszítéssel.
A Szent István székesegyház is a 11.századból származik, de folyamatosan építgették 18.századig. A Hagia Sophia pusztulása után ez a kis templom  lett a püspökség székhelye.
Ezen a templomon már megfigyelhetjük a neszebári templomok jellegzetességét, a vegyes kő-tégla falazatot, ahol a díszítő szerep a tégláé.
A templom ma elsősorban a falképeiről híres. A templom külső homlokzatán is ezeket látjuk.A falképek zöme a 16.századból származik.

A kiváló állapotban fennmaradt falképek

Az ikonosztáz is a 16.század végéről származik.

 A város 1453-tól a 1878-ig török megszállás alatt állt. Ez a hosszú vegetálás időszaka volt, de az ortodox vallás gyakorlását bizonyos keretek közt engedélyezték a törökök.

A betlehemi gyermekgyilkosság

Az ikonosztáz.

Falképek mindenütt


A jobb oldalon látható díszesen faragott szószék 18.századi.
A kisméretű Szt. Tódor-templom 13.századi

Két falán a jellegzetes kő-tégla díszítéseket látjuk.

A másik két oldalon  ez a díszesebb burkolat nem készült el. Itt megfigyelhetjük, a vegyes fa-kő falakat.
A Szt. Paraszkevi-templom  a13-14.századból való. Ebben az időszakban a bolgár-bizánci csatározások voltak a jellemzőek.
A templomot újabban restaurálták és egy elég magas ráépítést kapott, ami nem túl szerencsés szerintem. Én még szerencsére hat éve láttam.

Ezen a templomon már a kerámiadíszítéseket is láthatjuk.

A  belsőben nem sok minden maradt fenn.
A Szt. Mihály és Gábriel arkangyal templom a 14.századból származik,kissé már romos.

Az egyszerű belső.

A jellegzetes neszebári stílus: tégla-kő-kerámia fal.

Vakárkádok.
A Krisztus Pantokrátor-templom a legdíszesebb templom Neszebárban. A 14.századból való.

Érdemes megfigyelni, hogy a homlokzaton egy szvatisztikus (horogkeresztes) díszítősor fut végig.

Kupoláján is a díszes kerámiaberakásokat láthatjuk.
Az 1913-as földrengésben megsérült, azóta romos az  Aliturgetos Szent János-templom, ami szintén a 14.században épült.

A templom rendkívül szép tégladíszítésekkel rendelkezik.

Az Aliturgetos annyit jelent, mint "fel nem szentelt". A templomot azért nem szentelték fel, mert egy munkás  az építkezés során leesett, és meghalt. Ennek ellenér templomként használták a nagy földrengésig.
Kívülről szinte jelentéktelen a 17.századi  Szent Megváltó-templom. a török hódoltság alatt kisméretű, egyszerű templomok épültek csak.
Belül azonban a templommal egykorú falképek sokasága maradt fenn.

A felső sorban Jézus életéből való jelenetek húzodnak, alul különböző szentek.

Sok az ószláv felirat is.

A kisméretű szentélyben a Platytera-tipusú Istenanya ábrázolást látjuk.
A városkát egy keskeny földnyelv köti össze a parttal. Ezen egy török kori szélmalom áll.
Egy bizánci toronyból kialakított ház.

Tipikus ház a neszabári óvárosból. Alig lehet itt olyan házat látni, ami ne a turizmus gyakran giccses igényeit szolgálná ki.