2016. november 6., vasárnap

Pest, belvárosi séták

A Vásárcsarnok a Bazilika, a Ferences-templom és az Egyetemi-templom tornyai.
Brüsszeli csavargásaink felidézése után ötlött fel bennem, hogy vajon milyen élményeket gyűjthet egy Pesten csavargó ember. Aztán eszembe jutott, hogy én magam is csavarogtam Pesten, céltalanul lődörögve, a nekem túlnyomórészt ismeretlen pesti belvárosban, mert még volt egy-két órám a vonatindulásig. Következzék tehát egy képsorozat 2006 februárjából és 2008 májusából. Azóta persze sokat szépülhetett a belváros, de a lényeg aligha változhatott.

A szervita templom (hivatalosan a Belvárosi Szent Anna templom)egyik mellékoltárának részlete. A külső alapján nem is gondolná az ember, hogy milyen nívós barokk belsőre akadhat ebben a templomban. A templom a szervita rend számára a 18.század elején épült, amikor Pest még messze nem tartozott az ország legjelentősebb települései közé, a top 10-be sem fért még be, de azért volt vagy négy nívós barokk temploma. (Ekkoriban Pozsony, Győr, Komárom, Selmecbánya, Kolozsvár, Szeben, Brassó, Segesvár, Debrecen és Buda is népesebb volt nála. )

Sírkövek a Dohány utcai zsinagóga mellett.

Pest zsidósága a reformkorban kezdett el erőteljesen növekedni. A 20.század elejére a már egyesült Budapest lakkosságának a csaknem negyede  (23%) zsidó volt. Ezzel a budapesti zsidóság a népességarányát tekintve az európai nagyvárosok közt a második volt, Varsó mögött és Bécs előtt.
A Bazilika fogadalmi templomnak épült. Az 1838-as árvíz idején fogadták meg az itteni dombocskán szorongó német polgárok, hogy ezen a lipótvárosi helyen Szent Lipót, Ausztria védőszentjének tiszteletére templomot emelnek. Aztán el is kezdték építeni, de az különböző okok miatt vagy fél évszázadig elhúzódtak a munkálatok. Közben persze sok minden megváltozott, Pest elmagyarosodott, Lipót helyett már Szent Istvánnak lett szentelve, és Hild klasszicizáló tervei helyett Ybl historizáló stílusa győzedelmeskedett.
A Széchenyi-lánchíd megkapó részletei.

Annak idején még nem volt meg itthon  a technológia és a tudás ilyen műszaki megoldásokhoz. Még a Margit-híd is francia innováció volt. A millennium idejére elkészült Ferenc József (Szabadság)-híd lesz az első igazán magyar híd, amihez a tervektől az utolsó szegecsig a hazai -akkoriban már a világ élvonalába került- ipar szolgáltatja a hozzávalókat.

Szemben a Budai Vár, ami megérne egy másik sétát.

A belvárosi plébániatemplom -hivatalosan Nagyboldogasszony Főplébánia- fővárosunk legösszetettebb temploma, amelyen a kora középkortól a török kort is beleértve minden kor rajtahagyta a bélyegét.  A képen az Erzsébet-híd felhajtója alá beszorult déli kapu, mellette a pilléren lévő ülőfülke egykoron a koldusok helye volt. Ma már a koldulási szokások is megváltoztak. A kép elkészülte óta a templom teljes felújítása is megtörtént.

Barokk angyalok a Szt.Flórián szoborfülkéről

A főkapu barokk szentháromsága

Memento mori

Ez a barokk angyal már az angolkisasszonyok, eredetileg a domonkosok templomának, hivatalosan Szent Mihály templomnak kapuján van


A Váci utcai templomot és a rendházat II. József elvette a szerinte semmirekellő domonkosoktól, és a tanítással foglalkozó angolkisasszonyoknak adta.
Itt valaki beleragadt a friss aszfaltba? A belváros szinte fuldoklik az autóktól.


Egy belvárosi foghíj a maga nyomasztó tűzfalaival. Több helyen látni ilyent, és a pestiek jól tűrik, ugyanazért, amiért a szekszárdiak a Bezerédj utcában: parkolók alakíthatók ki, olcsón. Persze a belvárosban értékesek az ingatlanok, és megéri felhúzni egy új ingatlant is. Ugyanez Szekszárdon nem mondható el.
Belvárosi ablak 1. (19.század eleje)
Belvárosi ablak 2. (19. század vége) Szóljuk valamit a szagokról is. Brüsszel, mint láttuk -legalábbis hétvégén délidőben- halszagú. Pest valami sajátos keveréke a dohos házszagnak, az áporodott állottságnak, a kutyaürüléknek, a benzingőznek,  a templomokból kiszivárgó tömjénnek és az utcai kebabosoknak. Legalábbis ez él emlékeimben, meg az, hogy ezek után milyen üdítő bír lenni a Duna felett elsuhanó szél

Belvárosi ablak 3. Ma sem tudom, a belváros melyik pontján van ez az emléktábla.Pest belvárosa egyébként tele van emléktáblákkal, Pilinszky a nekem való kedvessége miatt lett külön megörökítve.
Ez a szerecsen az Egyetemi templom remekmívű kapuzatán van.Tatirek Félix pálos fafaragómester műhelye készítette, akárcsak a templom többi faragását

A templom eredetileg a pálosoké volt, de a templomot és a rendházat II. József elvette a rendtől és az egyetemnek adta.   Falképeit az osztrák Johann Baptist Wenzel Bergl, ismert osztrák festő készítette.

Az orgonakarzat

A szószék Conti Lipót Antal műve. Ő már olasz családban Sopronban született, majd Pestre költözött.

Jézus születésének stukkószobrait is ő készítette. A főoltár egyéb szobrait Hebenstreit József faragta, ő Ausztriából települt át Petre.


Pest ugyan alapvetően katolikus volt mindig, de más keresztény felekezetek is felépítették itt templomaikat. Az ortodox szerbek a Salzburgból idetelepült Mayerhofferrel terveztették meg templomukat a magyar földön álló, főként német lakta Pesten, nem messze a zsidó negyedtől. Ez az, amit még egy brüsszeli biztos nehezen ért meg.

Az ikonosztáz csak 1850-ben lett kész.

Ma a kis templom szinte elvész a belvárosi bérházak rengetegében

Kapuja.

Az 1838-as nagy árvíz eddig ért a templomban. Az árvíz a mi időszámításunk szerint március 15-én tetőzött, az ortodoxok a saját naptáruk szerint számoltak.

A copf díszkapu...

...és annak míves rácsa.

A belső udvarok titokzatos világa
Végezetül néhány tanulságos grafikonon gyűjtöttem össze számos adatot. Pest 1780-tól erőteljesebben fejlődött, mint Buda. Ezt a fejlődés az 1838-as nagy árvíz után még erőteljesebb lett, azon még a szabadságharc sem okozott törést, hogy aztán a kiegyezéssel exponenciális jelleget vegyen.

Pest-Buda a kiegyezésig német többségű volt. A magyarok aránya a betelepüléssel és a más nemzetiségek (szlovák, szerb) gyors asszimilációjával növekedett. A németek és zsidók asszimilációja a 19. század második felétől vált erőteljessé. Mára pont azt vesztette el a város, ami régebben meghatározta, a kulturális-etnikai sokszínűségét.


Ennek a grafikonnak az érdekessége, hogy a 2. világháborúig ellentétes a katolikus és a zsidó trend. A 19.század második felének népességrobbanása a zsidók és a reformátusok növekvő betelepülését hozta, a katolikusok aránya visszaesett. A két világháború közti trend a zsidók tömeges kikeresztelkedését sejteti. A zsidó holokauszt Budapesten ugyan nem volt olyan végletes, mint vidéken, de így is nagy törést okozott. Ezt követően a katolikus és a zsidó trend egyaránt az erőteljes csökkenés irányába tart. Ma a zsidó vallásúak aránya Budapesten 0,5 % körüli.