2016. július 3., vasárnap

Német többségű volt-e Tolna vármegye?

A kismányoki fachwerkes ház homlokzatának részlete


Vajon német, vagy magyar többségű volt-e  Tolna megyénk, a 18.század végén? Ezt az alapvető kérdést tettem fel magamnak, és a választ keresve akadtam Balázs Kovács Sándor tanulmányára.
A szerző itt a Lexicon locorum,  a Habsburg birodalom hivatalos helységnévtárra hivatkozik. Adatai szerint 1773-ban a megyében található 103 település közül 52 magyar, 46 német, 1 szlovák, 1 szerb, 1 magyar-német, 1 magyar-szlovák és 1 német-szlovák.  Én 54 magyart számláltam össze, de ez az eredmény szempontjából nem lényeges. Ez alapján azt a következtetést vonta le a szerző, hogy Tolna megye a 18.század végén magyar többségű volt.
Ez nyilván csak akkor helyes, ha azt feltételezzük, hogy a magyar és német falvak átlagnépessége megegyezik, vagy a magyaroké  magasabb. Úgyhogy újabb vizsgálatokba kezdtem, de átfogó adatokat nem találtam, így magam kezdtem a forrásokban matatni. Így voltam kénytelen a II. József-féle első magyarországinépszámlálás adataiig visszanyúlni.
 Ezek szerint 1785-ben 131 ezres a megye lakossága. De az adatok nem tartalmazzák a nemzetiségek számát, csak a vallásukat, ezért magam számláltam össze a népességet.  A zsidóknál, a szerbeknél egyértelmű a helyzet, még az evangélikusoknál, reformátusoknál sem nagyot téved az ember, ha az egy vallás, egy nép elvét alkalmazza, legfeljebb Szentlőrincél, Gyönknél, Mórágynál, Nagyszékelynél meg még néhány falunál ügyel, amikor az adatokat átemeli Excelbe. A gond a kevert lakosságú katolikus falvaknál, és különösen a kevert lakosságú népes mezővárosoknál van.  Így a következő hipotézisekkel éltem:
1.A katolikus magyar falvak többsége a 18.század végén még tiszta lakosságú volt etnikai szempontból.   A magyar falvakban 100%-nak magyarnak vettem a  katolikusok arányát, úgy vélem, hogy ekkoriban a svábok kiáramlása  még nem volt jelentős tényező.
2. A német falvakban egy-két hivatalos személyen kívül nem élt még magyar, ezért itt 95%-os arányban vettem a németek arányát.
De vajon mennyi volt a németek aránya Szekszárdon, Tolnán, Pakson,  Bátaszéken, Hőgyészen, a legnagyobb lélekszámú mezővárosokban? Ha itt téved az ember, máris ezres nagyságrendű lehet a félrecsúszás, ha Kurdon vagy Grábócon csúszik el az ember, csak néhány százas. Források áttanulmányozása után a következő arányokat kaptam a németek arányára jelzett vegyes lakosú mezővárosokban. Szekszárdon 1/5 rész, Tolnán 2/3,  Bátaszéken 4/5, Pakson 1/2 rész, Hőgyészen 4/5 rész volt nagyjából a németek aránya. Földvár, Dombóvár, Ozora, Simontornya színmagyar.  (Az arányok megbecsüléséhez a helytörténeti monográfiákat és Egyed Antal összeírását vettem alapul.)
Így becslésem  szerint a következő népességszámok jönnek ki II. József korában Tolna vármegxében: Német: 50 ezer fő (38,2%), a magyar: 74 ezer, (56,5%), más nemzetiségű.:7 ezer fő (5,3%)
Két dolog okozott meglepetést: Egyrészt sokkal kisebb különbséget feltételeztem a két népcsoport közt. Másrészt meglepett, hogy milyen kevés az egyéb népcsoportok létszáma. Azt vártam pl. hogy a rácok aránya még magasabb.
Ehhez két nagyon fontos megjegyzést fűznék:
1.Jóllehet a megye lakosságának csak 56,5%-a volt magyar nemzetiségű, de a magyar településekhez kapcsolódó területnagyság a megye területének 65%-át adja. (Saját mérés a GoogleEarth alapján, feltételezve a mai településterületek állandóságát, - ami az irodalmi adatok alapján- jó közelítéssel, teljesül is.) Ez azt jelenti, hogy a magyar falvakhoz nagyobb földterület tartozott. Ha a területi eloszlást is megnézzük, akkor a német falvak a Hegyhát és a Völgység dimbes-dombos, gyenge mezőgazdasági adottságú területeire estek, míg a magyarok a megye nyugati, jó adottságú sík vidéki területeire, kisebb részt az ekkor még rendkívül ingoványos duna-menti részekre. A dél-mezőföldi homokos pusztákon vegyes volt a kép. 
 2. Fényes Elek hatvan évvel későbbi adatai szerint a vármegye 88 települése  közül 39 magyar 37 német. A többi falu lakossága különböző nemzetiségek keveréke, melyek között rác, tót, zsidó is található. Sokkal meglepőbb a lakosság nemzetiségi megoszlás Fényes szerint : 117754 magyar, 54233 német, 2142 rác, 500 tót 3 833 zsidó. Így hatvan év alatt a magyarok száma másfélszeresére nőtt, miközben a németek száma  csak minimálisan növekedett. Az általam közölt összes népességdinamikai adat ennek pontosan az ellenkezőjét állítja: Az általam vizsgált falvakban a németek aránya jelentősen növekedett, sőt a 19.század derekán a németek már olyan falvakban is megjelentek, amik addig magyarlakta települések voltak. Két magyarázat lehetséges erre: 1. Fényes tehát valamilyen okból "megnyomta" egy kicsit a magyarok arányát. 2. A falvakban ugyan egyre több német jelent meg, de ezt nem kompenzálta a mezővárosokban lejátszódó gyors asszimiláció. Hogy a két alternatíva közül melyik az igazabb, azt majd később megpróbálom eldönteni. 
Végezetül közlök egy grafikont, amelyik Tolna megye  magyar (kék)  és német (piros) lakosságának alakulását ábrázolja a II. József-féle összeírás alapján kalkulált adatokkal, majd az Egyed Antal-féle 1828-as és az 1854-es Fényes Elek-féle összeírás adatai jönnek. Aztán az 1881-es, 1910-es és az 1941-es népszámlálási adatok alapján rajzoltam meg a grafikont.

Ennek elemzése majd később jön, ha lesz időm meg kedvem.