2017. április 1., szombat

Miszla

 Miszla arra jó példa, hogy nem csak a kitelepítés tud egy települést szinte lenullázni Tolnában. A kép 2010-ben készült. Azóta a falu rendezettebb lett, de a lakosságszáma folyamatosan csökken. Most 270 alatt tart, pedig 1840-ben több mint 1500-an lakták, ekkor mezőváros volt. Nagyon sok műemléki értékű épülete, emléke van, mégis csak négy került fel a műemlékjegyzékre.

A katolikus és a református templom 2017-ben.
Egy nívós Szt.Flórián szobor  1810-ből a katolikus templom mellől 2010-ben.
Ugyanez 2017-ben.

Szent Vendelt szobrát 1903-ban állították a  templomkertben. Tipikus nádasdi stílusú alkotás annak ellenére, hogy Miszla nem volt sváb település. A templom falában Nemeskéri Kiss János (†1808) és felesége, Forintosházi Forintos Jozefa (†1829) vörös márvány sírkőlapjait láthatják azon szerencsések akik bejutnak a templomba.
Miszlának 1840-ben 1559 lakosa volt. Ebből csak 532 katolikus,  a többség, 710 fő reformtus. 170 evangélikus, 91 zsidó, 56 egyéb vallású volt. A falu földesurai a Nemeskéri Kiss család tagjai is katolikusok voltak. Ők emelték a kis templomot 1754-ben. Nemeskéri Kiss Pál mintagazdaságot hozott létre itt Miszlán, apósával, a reformkor kiemelkedő személyiségével, Csapó Dániellel. Nemeskéri Kiss Pál felesége, Csapó Ida is csatlakozott ahhoz a megyei mozgalomhoz, amelyiknek kezdeményezője Bezerédj Amália volt, és ő is óvodát alapított itt. 
Ugyanez 2017-ből
Nem sok 18.századi szentháromság van Tolnában. Amik vannak azok közül is a már ledőlt felsőhídvégi volt az egyetlen, ami "zöldben" állt. Ezt 1799-ben emelték, szép nívós alkotás. Amikor emelték a templom feletti dombon, akkor ez még a falu szerves része, díszhelye volt. Ma nyár közepére benövi a dzsumbuj,legalábbis, ha nem tisztítják ki.  Nincs műemléki védettsége valami rejtélyes okból. 

A felső kastély. A Nemeskéri Kiss családnak sok híres, befolyásos tagja kötődik Miszlához.  A  leghíresebb talán Pál (1799-1863) lett, aki itt született. Császári és királyi kamarás volt,  Fiume és a Tengermellék kormányzója lett. Sírja is itt van a faluban egy erdőben. Majd egyszer azt is megkeresem.  Pál halála után a birtok az Inkey családra szállt.
Ez a 2010-es felújítása óta a Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház központja. Az itt működő alapítvány a közelmúltban  a közeli 19.sz. eleji magtárat is felújította és benne szálláshelyeket alakítottak ki. Alighanem az utóbbi 70 évben a Miszla-Arthoz mérhető pozitív esemény nem volt a lakosságszámban sorvadó, egyebekben szépen megújuló  Miszlán. 
A kastély a magtárral. A kastélyt már az 1.katonai térkép is feltünteti, tehát 18.századi eredetű.
A magtár.
Miszla másik kastélya az "alsó" kastély az Inkey családtulajdona volt.  A család 1875-ben kaptak bárói rangot. A kastélyukat feltünteti a második katonai felmérés térképe, az tehát külső jegyeinek megfelelően 19.század első feléből származó épület.

19.század eleji Nepomuki Szt. János szobor.

Egy sváb ház. A svábok száma itt nem volt jelentős. A 19. század közepén jelentek meg, és a kitelepítésig élt itt egy zömében evangélikus kisebbség. 

A tájház egy magyar zsellér házából lett kialakítva.
Műemléki védettség alatt áll ez a vert falas, nádfedeles lakóház is. 

Mint már említettük a mezőváros korábban református többségű volt. Ezt támasztja alá a nagyméretű templom és a mellette álló romos paplak is. De 1910-re már megváltozott a felekezeti arány. Ekkor a 1494 fős lakosságból már 768 a katolikusok száma és csak 504 a református. 1940-ben az 1405 főből már 875 a katolikus, 419 a református. 1983-ban a 642 főre apadó lakosságból 580 a katolikus. A mai 270 fős lakosságból már alig van református.
  
Egy szépen helyreállított régi parasztház, nádfedéllel.
A református templom hátulról.

A Miszlához tartozó Bikád-pusztán már régóta romos a Inkey-Kiss- Martin kastély. A műemlékjegyzékből is törölték, egyre több részét le is bontják. Ennek a kastélynak  a pusztulást az tette véglegessé, amikor az 1990-es években,  a még viszonylag jó állapotú kastély, tisztázatlan körülmények közt leégett.
 Innen indult el Nemeskéri Kiss Miklós kalandos élete. Én pedig még emlékszem azokra az időkre, amikor a kastély előtti részeken zajlott 2002-ben a Turul Fesztivál olyan fellépőkkel, mint a Csík zenekar, vagy a Ghymes  együttes. A  rozsdás kellékek még mindig ott hevernek a réten mutatván, hogy a nagy álmok "Koppány földjén" sem valósultak meg.
Végezetül érdemes megnézni Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című műsorának miszlai különadását. Mivel egykori kedvenc sorozatomat az  "új idők" jeleként az MTVA 2010 szeptemberében - az elsők közt- megszüntette, ezért ez még 2010 előtti állapotokat tükröz.