 |
| Döbrököz a Kapos-völgy egy jelentős települése. Katolikus magyar falu, az Esterházy-uradalomnak volt egyik kisebb jelentőségű központja. A településnek egy műemléke van hivatalosan, a kép előterében látható Werbőczy-vár omladéka. A várról itt már jobb képet is közöltem, további linken pedig szakszerű leírását is megtaláljuk. Érdemes a falutörténetben is egy kicsit elmélyedni. 1840-ben 2426 katolikus magyar lakta, jelentős település tehát. 1910-re viszont hatalmas népességrobbanással 4263 főre ugrik a lakossága. Ennek előzménye, hogy a szomszédos Dombóvár is hatalmas fejlődésen megy át, amit mindkét település a vasúti fővonal kiépítésének köszönhet. Ekkoriban a dohány és szőlőtermelés a falu két húzóágazata. Nem csoda, hogy a kicsi és elhanyagolt templom helyett ekkor új építésébe kezdenek, ami ma is uralja a tájat Döbrököz környékén.A két háború közt népessége stagnált. (1940: 4265 fő) Majd ezt a települést is utoléri a magyar falvak általános sorvadása, amit itt nem fokozott a kitelepítés, de azért így is markáns: 1983: 2534 fő, 2015: 1946 fő. Ma tehát itt is jóval kevesebben laknak, mint 1840-ben. |
 |
| A falu nemrégiben felújított 19.század végi kálváriáról is a templomra látni. A templomról minden lényeges információt és képeket megtalálunk itt. Nekem nincs is más dolgom, mint egy kis pontosítás és egy kis művészettörténeti értékelés. A hivatkozott cikk hibásan említi, hogy a templom tervezője August Josef Kirstein a pécsi székesegyház tervezője lett volna. Valójában a tervező az Európa-hírű Friedrich Schmidt mellett dolgozott építésvezetőként, majd a mester halála után néhány hónapig valóban ő volt a projekt felelős vezetője. A székesegyház 1891-re lett kész, Kirstein Péccsel való kapcsolata azonban nem szakadt meg, hiszen 1896-ban is tervez épületet a városban a püspökség megbízásából. Döbrököz felé is püspökség lehetett a kapcsolat. 1901-1902 közt zajlik az építkezés, jórészt az egykori plébános Páhy István hagyatékából. Kirstein személyében egy élvonalbeli osztrák építész tervez a megyében, jóval jelentősebb is mint a szekszárdi újvárosi templomot tervező Hans Petschnig. A döbröközi templom kevés eredetiséget mutat (ez Kirstein egész életművéről elmondható), ha európai perspektívából tekintjük azt. Hazai perspektívából viszont egy élvonalbeli európai alkotás került a Kapos-völgyébe. |
 |
| A kálvária 19.század végi tipikus alkotás, már-már "ipari" jellegű |
 |
| A bal lator. |
 |
| Nekem mindig kedvesebbek az olyan egyszerű kézműves alkotások, mint ez. Ez egy nádasdi Szt.Vendel szobor. Sváb viseletben, a magyar faluban, két magyar, Tőrő János és neje, Kéri Katalin jóvoltából. Erre mondják a néprajzosok, hogy "interetnikus kapcsolatok. " |
 |
| Hasonlóan tetszik ez a Szt. Flórián szobor 1896-ból. Mindkettő szépen felújítva. A templomról és néháyn más szakrális emlékről lásd a következő videót is. |
 |
| Szintén nádasdi a kereszt a falu határában. |
 |
| Dombóvár felé van Szarvasdpuszta. Ennek temetőjét is néhány évvel ezelőtt szépen megtisztították. |
 |
| Vajon miért válthatott ki ilyen indulatot ennek a fiatal asszonynak a szépsége? Vagy valaki dühös lett, hogy a halál ilyen fiatalon elragadt valakit? |
