2016. december 26., hétfő

Volt egyszer egy szakályi tájház

A képen az egykori szakályi tájház látható. Ez volt  legrégibb tájházépület Tolna megyében. Valamikor a ház magját még a 18. században építették. A műemlékkatalógus így jellemezte: "Fésűs beépítésű, előkertes, téglalap alaprajzú, földszintes lakóház, oromzatos utcai homlokzattal, felülkontyolt, zsúpfedeles nyeregtetővel, oszlopos homlokzati tornácnyílással. Az utcai homlokzaton díszesen faragott oromdeszkák. Az utca felől deszkakerítés kis- és nagykapuval. Egytraktusos belső, mestergerendás, deszkaborítású födém, döngölt padló. A ház végében istálló és pajta, az udvarban pince és gazdasági épületek. Az eredetileg füstös konyhás házat a 19. században az utca felé egy lakóhelyiséggel bővítették, konyháját szabadkéményessé alakították. Többszöri átalakítás után helyreállítás: 1980-as évek. Udvarában rekonstruált pince, ólak, szín és polyvás. Népi műemlék." 1983-ban itt nyílt meg a falu tájháza. 2008 nyarán leégett a zsúptető, kiégett a födém. Fóliával fedték a falakat. Így állt csaknem két évig, a fóliát közben letépte a szél. Hányadtatását a falu és a megye is jól tűrte. 2010 különlegesen esős évében a falak egy része le is dőlt. Az életveszélyessé nyilvánított épületet végül a katasztrófavédelemmel bontatta le az önkormányzat. A mostani látványt itt látjuk. 2011-ben  meg is kapta az ICOMOS-citrom díjat. Ennek az indoklása a következőképpen szólt: "A Szakály községben, a Rákóczi u. 340. alatt állt az egykori Kaposmenti Tájház lebontott épülete. A nyolcvanas évek elején példamutatóan helyreállították az épületet, berendezték, amit az állami tulajdonjog fenntartása mellett a település használt tájházként. Egy tűzvész a tetőszerkezet egy részét elpusztította, ám a kár ekkor még helyrehozható lett volna. Sajnos ezt követően azonban a nemtörődömség az épület teljes megsemmisüléséhez vezetett. ... Ezzel nemcsak az épület tűnt el, de a példamutató helyreállításba fektetett munka szellemi és anyagi energia is hiábavalóvá vált. Az örökségvédelem a CITROM-díjjal erre a káros és megengedhetetlen jelenségre szeretné felhívni a figyelmét minden érintettnek és érdekeltnek." 2015-ben a falu önkormányzata egy új házat vásárolt tájháznak, de az már csak egy közönséges, 19.-20.századi tucatház lett. Így Tolna megyében a legöregebb falusi lakóház alighanem két sváb fachwerkes ház., a nemrég Závodon felhúzott lengyeli és a kismányoki. Különösen ez utóbbi alig ismert.

2016. december 10., szombat

Zalavár

A Bing Maps térképén Zalavár, az egykori Mosaburg (Mosapurc)(szláv nyelven Blatengrad="Mocsárvár") környékének  néhány régészetileg fontos területét látjuk. Ez hazánk egyetlen olyan területe, ahol jelentős karoling korú leletekkel számolhatunk. A frank birodalom hűbérese, a szláv Priwina(Pribina) (800k-861), majd fia Chezil (Kocel) (833k-876) itt építette ki grófságát. Borjúálláson egy karoling korú fatemplom állt, ami főúri magántemplom volt, akárcsak a récéskúti templom. Körülötte nagyméretű temető, és település.A Vársziget a legfőbb központ volt.  Kövecses- szigeten egy IX. századi és egy Árpád-kori  település és annak félköríves záródású kisméretű temploma került elő, körülötte temetővel. Egykorú krónika Mosaburg (a mai Várszíget)  falain kívül 12 magánalapítású egyházat említ, ha ennek hinni lehet,akkor Borjúállás, Récéskút, Kövecses csak néhány megtalált helyszín a sok közül.

Konzervált romok ma Récéskúton és a Várszigeten vannak. Récéskút falmaradványai a IX. századi, abban a korban nagyméretűnek számító, háromhajós bazilika alaprajzát mutatják be. Erre az Árpád-korban egy udvarház települt, de az már a középkor vége fele lakatlan volt. A Vársziget legjelentősebb épülete a Hadrianus (Szt. Adorján)  zarándoktemplom  volt. E körül helyezkedett el  város több épülete,  két helyen  sörfőző műhelyt is találtak. A város falakkal is kerítve volt. A Szent István által 1019-ben alapított zalavári bencés apátság a zarándoktemplomtól délre, a karoling eredetű Szűz Mária templom alapjain épült. A Dunántúl egyik jelentős apátsága lesz ez, hiteleshelyi feladatkörrel.  Az apátság  épületeit  a XV.században, és különösen a török veszély idején végvárrá építették át. A török soha nem foglalta el, de 1702-ben a császáriak felrobbantották. Ezt követően a XVIII-XIX.században a Várszigetet kőbányának használták, és még az alapokból is kitermelték a kő nagy részét. Sok követ szállítanak át Zalaapátiba is, ahol a zalávári apátság jogutódjaként felépítik a barokk apátságot a göttweigi bencések. 

A zarándoktemplom konzervált falmaradványai. A magas művészi színvonalára apró töredékekből tudunk következtetni. Egy szalagfonatos padlótégla mellett kiemelkedő értékűek az itt talált festett üveglap (ablak?) töredékek.  A területen már 1947 óta folynak feltárások, ezeket 1994 óta Szőke Béla Miklós vezeti. Ő így foglalja össze a hely jelentőségét: "Mosaburg központtal Alsó-Pannóniában szerveződött grófság a kora feudális nyugat-európai grófságok tipikus életét élte...Priwinának és Chezilnek a császárral, a római pápával és a salzburgi érsekkel egyformán közvetlen a kapcsolata, levelezésben állnak, a salzburgi érsekek gyakori vendégek is Mosaburgban. A salzburgi érsek által építtetett Hadrianus zarándoktemplom méretével és felszerelésének színvonalával a birodalom bármelyik világi vagy egyházi központjának díszére válna.... Ezek alapján Priwina és Chezil grófsága akár a frank birodalom belsejében is állhatott volna, személyi állománya, működése, külső megjelenése semmiben sem tért el amazoktól. A mosaburgi grófság azt a fejlődési modellt villantja fel, ami Pannónia más részein is a jövőt jelentette volna, ha a honfoglaló magyarok megjelenése drasztikusan meg nem szakította volna ezt."
Szőke Béla Miklós nagydoktori értekezésében azt is kifejtette, hogy a híres 907-es pozsonyi csata sem a 16.századi  történetíró Johannes Aventinus fantáziájának  megfelelően zajlott, így a humanista még a helyszínre vonatkozó forrásokat is rosszul értelmezte. Szőke szerint a csata valójában Mosaburg mellett volt. Természetesen a csata történelmi jelentőségét  -miszerint kudarcot vallott a Pannóniát megszálló magyarok kiűzésére tett  bajor-német-salzburgi-pápai kísérlet-,  ő sem vitatja. A pozsonyi csata helyszínének megváltozását a történész szakma jó része nem osztja.  Egyes, szakmailag perifériális helyen álló,  sajátos irányultságú történészek a Zalavár=Mosaburg egyezést is tagadják, szerintük Mosaburg a mai Karintiában van és a Moosburggal azonos.Az is történelmietlen, amit egyes, főleg szlovák történészek állítanak, miszerint itt valami szláv fejedelemség lett volna. Mint említettük, itt a frank birodalom egy igen vegyes lakosságú - de sok szláv népességet is számláló-  grófsága volt, nem szláv fejedelemség. Zalavár a szlovákok egyik kultikus helye is, különösen azáltal, hogy Chezil itt fogadta Cirillt és Metódot is. Nem véletlen, hogy a fővárosi szlovák önkormányzat szobrot is állított a két hittérítő tiszteletére, a Szlovák Köztársaság hathatós támogatásával.

A továbbiakban a zalavári apátság köveiből mutatok be néhányat, amik a keszthelyi Balatoni Múzeumban vannak. Az első egy szalagfonatos díszítésű kő, Máté evangéliumából vett idézettel. A bemutatott részlet, egy hosszabb, három részre tört darab részlete. A 19.század közepén kerültek elő Zalaapátiban,két darab az uradalmi ispán házához vezető lépcsősorba volt beépítve, a harmadik az uradalmi pince falába. Amikor a fotó készült, (2010-ben) küszöbkőként mutatták be a múzeumban,  és eredetét 1070-80 körülre tette a kiállítás szakértője, Tóth Sándor (1940-2007).  Ezt rögtön megtámadta Bogyay Tamás (1909-1994) aki ezt 9.századi kapukeret részének vélte. A kő anyagára is talált adatot, ez Salzburg környéki fehér márvány, ami szintén alátámasztja azt, hogy ez a salzburgi érsek által épített Hadrianus (Szt. Adorján) zarándoktemplomba készült eredetileg. A zalavári 1019-ben újraszentelt Szt. Adorján apátságba másodlagosan került elhelyezésre, mint egy kapu szemöldökköve. Ekkor készült a Máté 7,7 és 7,8-at idéző felirata is.Ma Bogyay álláspontját fogadja el a szakma.

Ez a griffes-agnus deis kőtöredék Somogytúron került elő, az 1786-ban épült református templomban volt beépítve. Már Entz Géza is a zalavári, 1100 körül zajló építkezések stílusához kötötte az 1964-es zalavári kőfaragványokat összegző tanulmányában,  ezt vallotta  Tóth Sándor is.A szakma ezt lényegében ma is osztja, néhányan a pécsi kapcsolatokat hangoztatják.

Rozettás kőtöredék. Zalaapátiból került ez is elő. Bogyay felülbírálva Tóthot egyértelműen bizonyította, hogy római eredetű, Zalaváron csak másodlagosan használták fel. Ahogy a későbbi építkezésekhez a Vársziget kőbánya lett, ugyanúgy használták a közeli fenékpusztai római romokat az itteni építkezésekhez.


Szintén Zalaapátiból került a múzeumba ez a pofás kis vízköpő. 1200 körül készülhetett.

Végezetül az emlékparkban rekonstruált kora árpád-kori kis templom képével zárjuk Zalavár bemutatását. Ez az apátság melletti település plébániatemplomaként szolgálhatott. Az emlékparkban az említetteken kívül egy bemutatóház van, ami Kis-Balaton természeti világát is az érdeklődők elé tárja. Ezen kívül több emlékmű mellett egy Makovecz-féle Millenniumi  Emléképület található itt, benne egy életfával, és a maga sajátos pogány-keresztény-organikus szimbolikájával.

2016. november 18., péntek

Középkori romok a Balaton mellett

 A balatoni romok egy külön világot alkotnak. Van is egy blog, ami csak ezekkel foglalkozik. A Balaton-felvidék hazánk egy olyan területe, ahol aránytalanul sok templomrom fennmaradt a középkorból, néhány várrom kíséretében. Az emlékeknek csak egy részé mutatom be, legalább még egyszer ennyi templomrom van.  Hogy miért maradt fenn ennyi romos templom a Balaton-felvidéken, azt majd talán máskor részletezem. Indításnak az egyik leghíresebb várrom, a szigligeti. Ez a vár hadászatilag sem volt jelentéktelen, legalábbis kezdetben. Igazán fontos szerepe csak a Ferdinánd kontra Szapolyai tróncsaták idején lett. A Ferdinándhoz  átpártolt Török Bálint kapja meg adományul, de a Szapolyaihoz hű Lengyel család nem adta át a várat. Így  aztán Török Bálint a legendás Martonfalvay Imre számtartójával foglaltatja vissza. Ő erődítési munkákkal is próbálta korszerűsíteni a várat, amelyet ettől kezdve elkerültek a hadi események. Villámcsapás égette le, majd ezt követően I.Lipót a maradványait felrobbantatja.

Hírnévben semmivel sem marad el Szigliget mögött  Nagyvázsony. Tulajdonképpen hadászatilag jelentéktelen vár volt ez,  inkább csak egy  köznemesi rezidencia, nevezetesen a Vezsenyieké. Hírnevét Kinizsi Pálnak köszönheti, aki Mátyás királytól kapta a Vezsenyiek kihalásával. Itt rendezi be főúri rezidenciáját, az addig csak főként a lakótoronyból álló várat palotaszárnnyal, kápolnával, tornyokkal és egy kis barbakánnal bővíti.
Kinizsi halála után felesége új férjével, Horváth Márkkal tovább csinosítgatta a várat. Ekkor már reneszánsz stílusú faragványokkal lett ékes. A magyarok és a törökök közt többször cserélt gazdát, de jelentősége egyre csökkent. Végül  a Zichyék idején már csak börtön volt a torony.

Tátika soha nem volt hadászatilag fontos, egyszerű kis magánvár volt. Ma is eléggé elhagyatott, gondozatlan, bár kisebb megerősítési munkákat végeztek itt is. 

Kis, nemesi vár volt  a csobánci is, amit Kinizsi Pál erősített meg annyira, hogy legyen némi hadászati jelentősége. Kisebb török ostromoknak is ellenállt, sőt még  ezer császári katona ostromát is visszaverte 60 védővel 1707-ben. 1709-ben azonban a császáriak bevették és felrobbantották.
Rezi is jelentéktelen magánvár volt. Történeti érdekesség, hogy ennek ostrománál vezette utoljára Kinizsi a legendás Fekete sereget, már ami maradt belőle. A várat ugyanis a trónkövetelő Habsburg Miksa oldalára átállt zsoldosok rövid időre megszállták. Innen füstölte ki őket Kinizsi a Fekete sereg II. Ulászlóhoz és hozzá hű maradt részével. Aztán a Fekete sereget a délvidékre vezényelték, ahol az elmaradó zsold miatt rabolni fosztogatni, a törökökkel összejátszani kezdtek. Innen kezdve Kinizsi egészen haláláig a Fekete sereg maradékainak felszámolásán ügyködött. 

A sümegi vár jelentősége igazán akkor nőtt meg, amikor Veszprém 1553-ban török kézre került, és a veszprémi püspök ide tette át székhelyét, és itt is maradt 1762-ig. Ez volt a város nagy korszaka. A várát a császáriak 1713-ban felgyújtották, ezzel hadászati szerepe  véget ért.
A várromok mellett kevésbé népszerűek, de annál jelentősebbek a tó környéki templomromok.  A déli part legnagyobb templomromja a rádpusztai. Mellette a 18-20.századi puszta temetője.
A Szigliget melletti avasi templomrom. Itt csak a torony maradt meg.

Belülről látszik, hogy a torony eléggé "csálé." A toronysisakot is a balatoni bazaltból alakították ki.
Taliándörögd felsődörögdi falurészén állt.Ez a középkorban nagy befolyással bíró Dörörgdi család (egri püspököt is adtak) nagyméretű koragótikus temploma volt, két toronnyal. Szent Andrásnak volt szentelve. A 19.században az Inkey család felrobbantotta a már romos templomot.

A taliándörögdi Ősök Házában látható ez az érdekes palmettás, szalagfonatos románkori faragvány. eredete előttem ismeretlen, stíluskritikai alapon 11-12.századi lehet.

A művészettörténészek által is ismert a mai taliándörögdi templomban látható 13. századi szalagfonatos keresztelőmedence. A középkorban négy település is volt Dörögd határában, nem tudni pontosan melyik Dörögdhöz köthető.
A vázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pálnak és apósának, Magyar Balázsnak volt a közös alapítványa. Igen jelentős volt az itt működő könyvészeti műhely is. Itt készült Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára kódexművészetünk kiemelkedő darabja a Festetich-kódex, és annak folytatása, a Czech-kódex.Veszprém 1553-as eleste után a kolostort a szerzetesek maguk gyújtották fel, mielőtt elhagyták volna.

A kolostor művészettörténeti jelentőségét bizonyítja az itt előkerült sírkőtöredékek magas színvonala is, amelyek
ma a várban láthatók. Kinizsi Pál sírköve még egyszerűbb, inkább gótikus jellegű munka.

 A képen Kamicsáczi Myslenovith  Márk tumbafedlapja. Kamicsáczi Myslenovith  Márk volt Magyar Benigna második férje. Ettől az időszaktól lesz általános, hogy jelentős horvát családok is "beemelődnek" a magyar történelembe,  gondoljunk pl. Janus Pannoniusra.  Kamicsáczi Myslenovith  Márk  magyarosan  egyszerűen Horvát Márkként lesz ismert, lováról leesve halt meg, így Magyar Benigna harmadszor is férjhez mehetett egy ifjú hozományvadászhoz. Ezt a kapcsolatot Magyar Benigna zárta le azzal, hogy a férjét megölette, és a vázsonyi vár árkába dobatta miután kiderült, hogy hűtlen lett hozzá. Így a harmadik férj sírfedlapját hiába is keressük.

Az apáti templomrom a Tihanyi-félsziget bejáratánál. Ez olyan jó állapotban maradt meg, hogy tetőt is kapott 1999-ben. Azóta tulajdonképpen nem kelti rom benyomását ez a rendkívül egyszerű  románkori templom, de hagyományból itt soroljuk fel.
A Szent Balázs-templomrom Szentantalfa feletti szőlődombon szép kilátást is nyújt.
A templomrom kapuja

A nyugati homlokzat két fügefával
A felsődörgicsei templomrom. Dörgicse ma három településrészből egyesült, mindegyiknek megvan a maga templomromja. Felsődörgicse Szent Péternek volt szentelve. A középkorban megnagyobbították úgy, hogy ikertemplommá alakították.

Mellette a ma is használt evangélikus templom. Figyelmes szemlélő még nagy István Honfoglaló vitéz című szobrát is felfedezheti.

A szentély
A Boldogasszonynak szentelt alsódörgicsei templomot a török kiűzése után még helyreállítják, de a II.katonai felmérés is már csak romként említi.Igényes, különleges toronymegoldású templom volt ez.

Távolról
A kisdörgicsei templomromnak egyszerű kis résablakai vannak
A fülöpi templomrom a révfülöpi vasútállomás mellett
 .
Szép románkori ívek
Révfülöp másik templomromja az ecséri templomrom

Számomra legérdekesebb részletei a római hatások. Itt egy római sírkő.

Itt pedig a a rómaiakra jellemző halszálkás építészeti technikát látjuk.
Az egyik leghíresebb és legjobb állapotban fennmaradt pálos kolostorrom a salföldi. A középkorban kőkúti kolostornak hívták, és már a középkori belviszályok során is sokat szenvedett ez a kisebb jelentőségű kolostor.  A Csobánc felé tartó török hadak pusztítottak el végleg. Itt részletesebben bemutattam.

2016. november 6., vasárnap

Pest, belvárosi séták

A Vásárcsarnok a Bazilika, a Ferences-templom és az Egyetemi-templom tornyai.
Brüsszeli csavargásaink felidézése után ötlött fel bennem, hogy vajon milyen élményeket gyűjthet egy Pesten csavargó ember. Aztán eszembe jutott, hogy én magam is csavarogtam Pesten, céltalanul lődörögve, a nekem túlnyomórészt ismeretlen pesti belvárosban, mert még volt egy-két órám a vonatindulásig. Következzék tehát egy képsorozat 2006 februárjából és 2008 májusából. Azóta persze sokat szépülhetett a belváros, de a lényeg aligha változhatott.

A szervita templom (hivatalosan a Belvárosi Szent Anna templom)egyik mellékoltárának részlete. A külső alapján nem is gondolná az ember, hogy milyen nívós barokk belsőre akadhat ebben a templomban. A templom a szervita rend számára a 18.század elején épült, amikor Pest még messze nem tartozott az ország legjelentősebb települései közé, a top 10-be sem fért még be, de azért volt vagy négy nívós barokk temploma. (Ekkoriban Pozsony, Győr, Komárom, Selmecbánya, Kolozsvár, Szeben, Brassó, Segesvár, Debrecen és Buda is népesebb volt nála. )

Sírkövek a Dohány utcai zsinagóga mellett.

Pest zsidósága a reformkorban kezdett el erőteljesen növekedni. A 20.század elejére a már egyesült Budapest lakkosságának a csaknem negyede  (23%) zsidó volt. Ezzel a budapesti zsidóság a népességarányát tekintve az európai nagyvárosok közt a második volt, Varsó mögött és Bécs előtt.
A Bazilika fogadalmi templomnak épült. Az 1838-as árvíz idején fogadták meg az itteni dombocskán szorongó német polgárok, hogy ezen a lipótvárosi helyen Szent Lipót, Ausztria védőszentjének tiszteletére templomot emelnek. Aztán el is kezdték építeni, de az különböző okok miatt vagy fél évszázadig elhúzódtak a munkálatok. Közben persze sok minden megváltozott, Pest elmagyarosodott, Lipót helyett már Szent Istvánnak lett szentelve, és Hild klasszicizáló tervei helyett Ybl historizáló stílusa győzedelmeskedett.
A Széchenyi-lánchíd megkapó részletei.

Annak idején még nem volt meg itthon  a technológia és a tudás ilyen műszaki megoldásokhoz. Még a Margit-híd is francia innováció volt. A millennium idejére elkészült Ferenc József (Szabadság)-híd lesz az első igazán magyar híd, amihez a tervektől az utolsó szegecsig a hazai -akkoriban már a világ élvonalába került- ipar szolgáltatja a hozzávalókat.

Szemben a Budai Vár, ami megérne egy másik sétát.

A belvárosi plébániatemplom -hivatalosan Nagyboldogasszony Főplébánia- fővárosunk legösszetettebb temploma, amelyen a kora középkortól a török kort is beleértve minden kor rajtahagyta a bélyegét.  A képen az Erzsébet-híd felhajtója alá beszorult déli kapu, mellette a pilléren lévő ülőfülke egykoron a koldusok helye volt. Ma már a koldulási szokások is megváltoztak. A kép elkészülte óta a templom teljes felújítása is megtörtént.

Barokk angyalok a Szt.Flórián szoborfülkéről

A főkapu barokk szentháromsága

Memento mori

Ez a barokk angyal már az angolkisasszonyok, eredetileg a domonkosok templomának, hivatalosan Szent Mihály templomnak kapuján van


A Váci utcai templomot és a rendházat II. József elvette a szerinte semmirekellő domonkosoktól, és a tanítással foglalkozó angolkisasszonyoknak adta.
Itt valaki beleragadt a friss aszfaltba? A belváros szinte fuldoklik az autóktól.


Egy belvárosi foghíj a maga nyomasztó tűzfalaival. Több helyen látni ilyent, és a pestiek jól tűrik, ugyanazért, amiért a szekszárdiak a Bezerédj utcában: parkolók alakíthatók ki, olcsón. Persze a belvárosban értékesek az ingatlanok, és megéri felhúzni egy új ingatlant is. Ugyanez Szekszárdon nem mondható el.
Belvárosi ablak 1. (19.század eleje)
Belvárosi ablak 2. (19. század vége) Szóljuk valamit a szagokról is. Brüsszel, mint láttuk -legalábbis hétvégén délidőben- halszagú. Pest valami sajátos keveréke a dohos házszagnak, az áporodott állottságnak, a kutyaürüléknek, a benzingőznek,  a templomokból kiszivárgó tömjénnek és az utcai kebabosoknak. Legalábbis ez él emlékeimben, meg az, hogy ezek után milyen üdítő bír lenni a Duna felett elsuhanó szél

Belvárosi ablak 3. Ma sem tudom, a belváros melyik pontján van ez az emléktábla.Pest belvárosa egyébként tele van emléktáblákkal, Pilinszky a nekem való kedvessége miatt lett külön megörökítve.
Ez a szerecsen az Egyetemi templom remekmívű kapuzatán van.Tatirek Félix pálos fafaragómester műhelye készítette, akárcsak a templom többi faragását

A templom eredetileg a pálosoké volt, de a templomot és a rendházat II. József elvette a rendtől és az egyetemnek adta.   Falképeit az osztrák Johann Baptist Wenzel Bergl, ismert osztrák festő készítette.

Az orgonakarzat

A szószék Conti Lipót Antal műve. Ő már olasz családban Sopronban született, majd Pestre költözött.

Jézus születésének stukkószobrait is ő készítette. A főoltár egyéb szobrait Hebenstreit József faragta, ő Ausztriából települt át Petre.


Pest ugyan alapvetően katolikus volt mindig, de más keresztény felekezetek is felépítették itt templomaikat. Az ortodox szerbek a Salzburgból idetelepült Mayerhofferrel terveztették meg templomukat a magyar földön álló, főként német lakta Pesten, nem messze a zsidó negyedtől. Ez az, amit még egy brüsszeli biztos nehezen ért meg.

Az ikonosztáz csak 1850-ben lett kész.

Ma a kis templom szinte elvész a belvárosi bérházak rengetegében

Kapuja.

Az 1838-as nagy árvíz eddig ért a templomban. Az árvíz a mi időszámításunk szerint március 15-én tetőzött, az ortodoxok a saját naptáruk szerint számoltak.

A copf díszkapu...

...és annak míves rácsa.

A belső udvarok titokzatos világa
Végezetül néhány tanulságos grafikonon gyűjtöttem össze számos adatot. Pest 1780-tól erőteljesebben fejlődött, mint Buda. Ezt a fejlődés az 1838-as nagy árvíz után még erőteljesebb lett, azon még a szabadságharc sem okozott törést, hogy aztán a kiegyezéssel exponenciális jelleget vegyen.

Pest-Buda a kiegyezésig német többségű volt. A magyarok aránya a betelepüléssel és a más nemzetiségek (szlovák, szerb) gyors asszimilációjával növekedett. A németek és zsidók asszimilációja a 19. század második felétől vált erőteljessé. Mára pont azt vesztette el a város, ami régebben meghatározta, a kulturális-etnikai sokszínűségét.


Ennek a grafikonnak az érdekessége, hogy a 2. világháborúig ellentétes a katolikus és a zsidó trend. A 19.század második felének népességrobbanása a zsidók és a reformátusok növekvő betelepülését hozta, a katolikusok aránya visszaesett. A két világháború közti trend a zsidók tömeges kikeresztelkedését sejteti. A zsidó holokauszt Budapesten ugyan nem volt olyan végletes, mint vidéken, de így is nagy törést okozott. Ezt követően a katolikus és a zsidó trend egyaránt az erőteljes csökkenés irányába tart. Ma a zsidó vallásúak aránya Budapesten 0,5 % körüli.