Rövid, szubjektív megyetörténet
A XV. század végén Tolna megye volt a negyedik legnagyobb adózó, és 20 fő/km2-nél is nagyobb népsűrűségével is az ország élmezőnyébe tartozott. A XVI.század első felében pedig a Szerémségből ide tevődött át a bortermelés súlypontja, ami marhakereskedelemmel párosulva még tovább emelte a megye jelentőségét. Ekkoriban Tolna városa 8-10 ezer fő körüli lakosságával egész biztos, hogy top 3-ban volt. (Ha Mözsöt levonjuk, ma sincs ennyi lakosa.) A hódoltság második felétől kezdve azonban a megye szinte teljesen elnéptelenedik. Csaknem nulláról kezdődik újra a története a török kiűzése után.
Az újrakezdés nem sikerül túl jól. Tolna vármegye Baranyával és Somoggyal szemben is határpert veszít, így területe 40%-kal csonkul, súlya csökken. Az élet lassan indul meg, de a nagyarányú betelepítések révén a megye a népességhátrányát a XVIII. sz végére ledolgozza, és ekkorra csak néhány nyugati vármegye előzi meg népsűrűségben és jólétben. Ekkor a lakosságszámának 35%-a német lesz, akik a Völgységben és a Hegyhát egy részében abszolút többséget is alkotnak.Az 1785-ös népszámláláskor már 130 ezren lakják. Aztán a XIX. század derekán Tolna vármegye második aranykora is véget ér, és beleszürkül az országos átlagba, vagy az alá is. (Persze a fejlődés-hanyatlás nem egyenletes. Például a Sárközben a XIX. század legvégén szinte már önemésztő lesz a jólét. ) Tudom, hogy a lakosságszám nem minden, de azért elég beszédes, hogy ma majdnem annyian lakják Tolna megyét, mint 1840-ben. Sokat elárul a megye történetéről az is, hogy nem szokványos módon, az 1980-as évek végén éri el a lakosságmaximumát, hanem 1941-ben, a háború, a holokauszt és a sváb kitelepítés előtt. Ekkor 276 ezer fő lakja, ma 225 ezernél tartunk, és az utóbbi két évtizedben jól kiszámíthatóan évente kb. ezer fővel csökken. Húsz-harminc év múlva valószínűleg már több elnéptelenedett vagy igen kis lélekszámon stabilizálódó falva is lesz a megyének, főleg a nyugati, középső és déli részén. De a paksi térség bizakodhat.
Tolna megye múltja hihetetlenül alulértékelt, pedig a XIX. század derekáig tartó virágzásnak az anyagi kultúrában is nyoma kellett hogy maradjon. Amikor 2000 és 2003 közt feldolgoztam
megyénk műemlékeit, akkor a nyilvántartott emlékek számát tekintve a megyénk tök utolsó volt, de azóta már néhány alföldi megyét leelőztünk, hála annak, hogy megváltozott a műemléki nyilvántartás rendszere. Hogy ilyen rossz a a megítélésünk, abban nekünk is vannak adósságaink, főként a sváb örökség feldolgozásában. Ezt a területet egész egyszerűen elhanyagoltuk.
Az utóbbi időkben örvendetes dolgok is történtek, ilyen például a
Tolna Megyei Értéktár létrejötte, amiből azért sok minden hiányzik, a gyűjtés esetleges.
Következzék akkor néhány csokorba gyűjtve a megye szerintem legértékesebb kulturális emlékeinek gyűjteménye, esetleges sorrendben. A top-10-et nem sikerült tartanom, top-17 lett belőle, túl sok jó hely van a megyében.
Vesztergombi András szívességéből térképet is tudok közölni a neves helyekről.
1."Sváb" falvak