2015. december 30., szerda

Feked -Schwarzfeld, a magyarországi német építészet gyöngyszeme

A bejegyzés címe a falu honlapjáról származik, és cseppet sem túlzó erre a kis baranyai falura

Itt tényleg csak DÉDÁSZ betonoszlopok csúfítják el a faluképet. Már többször értekeztem arról, hogy Európán belül egy látens civilizációs törés húzódik az utcai kábelek terén. Van ahol van igény és pénz ezek eltüntetésére, és van ahol nincs.

Itt tényleg egyetlen egy ház kivételével minden ház felújítva, a rend és tisztaság pedig Svájcot idézi. 

Az is nagyon érdekes, hogy itt milyen magas arányban vannak a két háború közti időszakból díszes homlokzatok, A sváb falvak (valójában ide hesseni katolikusok kerültek) jó része ebben az időszakban a hagyományos kézműipar válsága miatt már hanyatlott.

Népességadatok. 1910: 901 fő, 1940: 774, 1983: 445, 1990: 346, 2015: 203. Annak ellenére, hogy a 2001-ben csak 24% vallotta magát németnek, szerintünk ez az arány sokkal magasabb kell, hogy legyen. 

A falu híres rendezvénye a Stifolder Fesztívál minden év májusában

A kálvária

A hármaskereszt

A falu a kálváriáról

A bal oldali lator

Félretett sírkövek


A Stiller-kereszt

Az is szokatlan volt, hogy a melléképületeken szellőzőnyílásokat látunk.

A németek történetét ismerve csöppet sem meglepő felírat.

Tipikus utcakép

Tipikus

Elsőbbségadás kötelező

A falu szerény, de arányos barokk temploma, betlehemmel

A templom előtti kereszt

A falu parkjában, a dísztó mellett Habsburg Ottó szobra. Ez volt az első hazai szobra. Habsburg Ottó maga is járt Fekeden, a falu díszpolgára is lett. (Ezt a wikipedia is elfelejtette. Frissítve 2016.január 9-én: Most már javították.) Sok-sok napelemtábla a turistaház tetején is. 

Búcsúzóul. A falu határában tett kereszt-túránkat a másik blogomban érdemes megnézni. Sok érdekesség van abban is.

2015. december 27., vasárnap

17 látnivaló, ami miatt szeretni lehet Tolnát


Rövid, szubjektív megyetörténet
A XV. század végén Tolna megye volt a negyedik legnagyobb adózó, és 20 fő/km2-nél is nagyobb népsűrűségével is az ország élmezőnyébe tartozott. A XVI.század első felében pedig a Szerémségből ide tevődött át a bortermelés súlypontja, ami marhakereskedelemmel párosulva még tovább emelte a megye jelentőségét. Ekkoriban Tolna városa 10 ezer fő körüli lakosságával egész biztos, hogy top 3-ban volt. (Ha Mözsöt levonjuk, ma sincs ennyi lakosa.) A hódoltság második felétől kezdve azonban a megye szinte teljesen elnéptelenedik. Csaknem nulláról kezdődik újra a  története a török kiűzése után.
Az újrakezdés nem sikerül túl jól. Tolna vármegye Baranyával és Somoggyal szemben is határpert veszít, így területe 40%-kal csonkul, súlya csökken. Az élet lassan indul meg, de a nagyarányú  betelepítések révén a megye a népességhátrányát a XVIII. sz végére ledolgozza, és ekkorra csak néhány nyugati vármegye előzi meg népsűrűségben és jólétben. Ekkora lakosságszámának 35%-a német lesz, akik a Völgységben és a Hegyhát egy részében abszolút többséget is alkotnak.Az 1785-ös népszámláláskor már 130 ezren lakják.  Aztán a XIX. század derekán Tolna vármegye második aranykora is véget ér, és beleszürkül az országos átlagba, vagy az alá is. (Persze a fejlődés-hanyatlás nem egyenletes. Például a Sárközben  a XIX. század legvégén szinte már önemésztő lesz a jólét. ) Tudom, hogy a lakosságszám nem minden, de azért elég beszédes, hogy ma majdnem annyian lakják Tolna megyét, mint 1840-ben.  Sokat elárul a megye történetéről az is, hogy nem szokványos módon, az 1980-as évek végén éri el a lakosságmaximumát, hanem  1941-ben, a háború, a holokauszt és a sváb kitelepítés előtt. Ekkor  276 ezer fő lakja, ma 225 ezernél tartunk, és az utóbbi két évtizedben jól kiszámíthatóan évente kb. ezer fővel csökken.. Húsz-harminc év múlva valószínűleg már több elnéptelenedett vagy igen kis lélekszámon stabilizálódó falva is lesz a megyének, főleg a nyugati, középső és déli részén. De a paksi térség bizakodhat.

Tolna megye múltja  hihetetlenül alulértékelt, pedig a XIX. század derekáig tartó virágzásnak az anyagi kultúrában is nyoma kellett hogy maradjon.  Amikor 2000 és 2003 közt feldolgoztam megyénk műemlékeit, akkor a nyilvántartott emlékek számát tekintve a megyénk tök utolsó volt, de azóta már néhány alföldi megyét leelőztünk, hála annak, hogy megváltozott a műemléki nyilvántartás rendszere. Hogy ilyen rossz a a megítélésünk, abban nekünk is vannak adósságaink, főként a sváb örökség feldolgozásában. Ezt a területet egész egyszerűen elhanyagoltuk.
Az utóbbi időkben örvendetes dolgok is történtek, ilyen például a Tolna Megyei Értéktár létrejötte, amiből azért sok minden hiányzik, a gyűjtés esetleges.

Következzék akkor néhány csokorba gyűjtve a megye szerintem legértékesebb kulturális emlékeinek gyűjteménye, esetleges sorrendben. A top-10-et nem sikerült tartanom, top-17 lett belőle, túl sok jó hely van a megyében.

1."Sváb" falvak
Závod, az én személyes kedvencem, egy Hollókő szintű falu Tolnában.   Závodnak például sokkal több szakrális kisemléke van, mint Hollókőnek, a temploma sokkal jelentősebb, és a falukép is nagyjából egységes. A táj szépsége sem marad el a nógrádi tájak mögött,  talán csak egy vár hiányzik.   Persze Hollőkőbe  az elmúlt évtizedek alatt sok pénzt invesztáltak. Závodon, Nagyszékelyben nem volt pénz, itt jobbára mindent a maguk erejéből tettek az itt lakók. Nem véletlenül kapott a Závod falu Podmaniczky-díjat és Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat. Závodot fénykorában, 1840-ben,  több mint ezer ember lakta. Ma 275-en lakják.

  Nagyszékely különösen gazdag és művelt falu volt. Sorsa tipikus itt Tolnában. A képen a faluközpontban egy szinte városi hangulatú épülete, ami egykoron vágóhíd és húscsarnok volt, majd  mozi lett. Most romosodik. Ma már az ökörfej sincs meg.  1805-ben itt alapítanak először gimnáziumot Tolna megyében,  és itt épül meg a megye legnagyobb református temploma is. Fénykorában 1910-ben 3500 lakosa volt, ma 417.  A kitelepítés után  fejlődése  hirtelen megrekedt. A falukép csaknem konzerválódott, ma is a gazdag sváb falvak két világháború közti arculatát őrzi, helyenként erősen lepukkadt jelleggel. Aki nem hisz nekem, menjen végig a falun a Googel utcaképén ,  nézze meg ezt a régi összeállításom, vagy legfőképp, nézze meg saját szemével. Más sváb falvakban is találunk figyelemreméltó részleteket. Itt van például Mucsi, a harmadik kedvencem, vagy Mórágyon az Alkotmány utca vagy Zsibrik, ahol a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió sorra újítja fel a régi fachwerkes házakat.   A legszebb tolnai fachwerkes házért azonban Kismányokra kell menni, egy eldugott mellékutcában találjuk meg ezt a 18.századi házat, (a legrégebbi parasztporta az egész megyében!)  amit az Értéktárban is hiába keressük, sok minden mással egyetemben.

2. Bonyhád felekezeti negyedei 
A képen a  régebbi zsidó temetőből pillantunk a város evangélikus negyedére.  Bonyhád nemzetiségi összetétele a a 18. század végén különleges  volt. Nagyjából egyenlő arányban lakták zsidók, evangélikus és a katolikus németek.  A felekezetek felosztották egymás közt a mezővárost. Az evangélikus negyed volt a tipikusan svábos, a katolikus negyedben álltak a Perczelek kúriái. Sok zsidó emlék  is fennmaradt, köztük hazánk egyike legrégibb zsinagógája, sajnos nagyon rossz állapotban. A város zsidó szakrális emlékeit itt részleteztem., mégis csak ezek a legkülönlegesebbek. Itt meg a város szerveződéséről, a felekezeti negyedekről írtam. Katolikus templomáról itt találunk leírást. 


3. Grábóc, görögkeleti szerb kolostor
Tolna megye egyik leghíresebb műemléke.A grábóci faluvégen találjuk a kolostoregyüttest, amit 1994-ben ismét visszakapott a szerb egyház.   Korábban ez a kolostor volt  az egész Kárpát-medence szellemi és vallási központja, és ebből valamit sikerült is visszanyernie, legalábbis újra jelentős a búcsúja.  Történetér itt érintettem röviden. A belsőből itt van még néhány képem. Ha Grábócon járunk, érdemes felmenni az új kilátóba is, és gyönyörködni a Szekszárdi-dombság és a messziről idelátszó Mecsek szépségében. 1840 és 1940 közt Grábóc lakosainak a száma tartósan 700 körül mozgott. Ma 177-en lakják.
4. Az evangélikus templomok
Felsőnána, Murga, Varsád, Bikács, Kéty, Keszőhidegkút, Kalaznó, Izmény (itt a legszebb szószékoltárt látjuk) és végül egy kakukktojás: Mekényes.(Ez már Baranyában van, de ugyanúgy Apponyi birtok volt mint Lengyel.)  Most csak a legértékesebbeket említettem. Itt írtam róluk a műemlékes honlapomon. Ahol csak tudom leírom, hogy a megye műemléki látnivalói közül a legkülönlegesebbek ezek a festett karzatos sváb  evangélikus templomok. Nekem személyes kedvencem a murgai  a "faklumpás Notre Dame" (Lásd a képen!). Murga a legkisebb tolnai falu. Ma csak 65-en lakják, fénykorában 700-nál is többen éltek itt.

5. A Sárköz
A Sárköz gazadag néprajzával sokan sok helyütt foglalkoztak. Műemlékes honlapomon én is röviden érintettem. A sárközi társadalom szétesését itt részleteztem .  A fenti képen egy bátai módos katolikus gazda portáját látjuk, ami ma a tájház. A tájegység külön érdekessége, hogy itt minden faluban van ilyen épület. Itt az őcsényi, a decsi, a sárpilisi, az alsónyéki linkje, és persze a Bogár-tanyáról és a bátai halászházról sem  feledkezhetünk meg,    Sok helyütt láthatunk még hatalmas, polgári ízlést követő portákat is. Egységes utcaképet már kevésbé, talán  az alsónyéki Vasút utcát emelhetnénk  ki. 2003 körül egyesek kezdeményezték, hogy a világörökség részévé legyen a vidék, azóta mintha csend lenne ekörül.  A templomok közül a középkori decsit kell kiemelni. Itt a középkori vonatkozásai olvashatók, itt a reformáció utániak.

6. Hőgyész kastélyai és más kastélyszálók
A hőgyészi Mercy-Apponyi kastélyok a megye legjelentősebb barokk kastélyai. Itt írtam történetükről.  A nagyobbik a Mercyek és Apponyiak után 2001-2010 közt élte második virágkorát, ekkor  wellness kastélyszállóként működött. Aztán  bezárt. Azóta már a szép parkját  felverte a gaz. Csak a kerítésen keresztül távolról vethetünk pillantást a kastélyra. 2016-ban ismét bekerült a hírekbe,  parkját is el kezdték gondozni, várom a fejleményeket.
 A kisebbik kastély egykor az uradalom kancelláriájának székhelye, majd herceg
 Lichtenstein Alfréd kastélya volt.Ez egy honlap tanúsága szerint  szállodaként működött, ma eladó.

A megye kastélyainak nagy része katasztrofális állapotban van. Ez a két hőgyészi még  tartja magát.
 Aki szeretne szemezgetni a megye kastélyai közt, az innen tud elstartolni.. Még néhány felújított kastélyszállóra azért felhívnám a figyelmet: A nemrég megnyílt gyönki Magyary-Kossa kastélyra, és a Paur, majd az Apponyi család kis medinai kastélyára. (Érdekes, hogy ez utóbbi a kastélytörténet során csak az Apponyi ősöket "ismeri el" , pedig a kis kastélyt a Paur család építette.) Bölcske határában szintén nemrég nyílt meg a Szakách-kastély 19-20.századi épülete. Simontornyán a Fried-villa az egykori bőrgyáros igényes lakhelye volt, Vágó Pál tervezte az 1920-as években szecessziós- modernista stílusban.

7. Bátaszék, Nagyboldogasszony plébániatemplom 
Lehet fanyalogni a neogót stílusra, de aki már járt a bátaszéki templomnál, azt az épületből áradó  monumentalitás nem hagyja érintetlenül, különösen úgy, hogy ezt a templomot az ember gondolhatja a mellette bemutatott  középkori ciszterci apátsági romok egyfajta reinkarnációjának is.  Ez az ország ötödik legmagasabb  temploma, a maga 82,45m-vel, de jellemző módon, nem szerepel ebben a rangsorban sem. (Frissítve 2016.01.01-én: most már szerepel.) Szép teljesítmény ez egy mezővárostól, hiszen csak Esztergomban, Budapesten, Székesfehérváron látni magasabb templomot. A svábok lakta Bátaszék mindig is híres volt kőművesiről. A 20. század elején úgy gondolták, építenek egy hatalmas templomot a régi helyére. A dolog azért nem ment olyan egyszerűen. A templomról itt, Bátaszék másik két kápolnájáról itt találunk ismertetőt.  Külön érdemes felhívni az Orbán-kápolnára a figyelmet, mert a mellette álló molyhos tölgye lett 2015-ben az Év Fája. Ha már itt járunk ne mulasszuk el megtekinteni a Kálvárai-kápolnát sem, egyedülálló a megyében, az országban sem sok ilyen van. 
8. Makovecz emlékek: Kakasd és Paks (és egy kicsit Szekszárd is)
 Makovecz művészetének megítélése  végletes, de tagadhatatlan, hogy   ő volt a közelmúlt legjelentősebb magyar építésze. (Egy  mértékadó méltatását pl. itt találjuk.) Munkásságának kedvelői nem fognak csalódni a kakasdi faluházban sem, amelynek távolról is jól felismerhető szimbolikája a falu székely-sváb együttélését hirdeti. (Csak zárójelesen jegyzem meg teljesen méltatlan állapota miatt azt, hogy Szekszárdról Kakasd felé tartva a 6-os úton elhajtunk egy ifjúkori fő műve mellett is, az 1964-es Sió-csárda "omladékait" érintve. 2016 nyarán biztató hírek jelentek meg, majd ősszel el is kezdődtek a felújítások, amik aztán megrekedtek.) A paksi templomot pedig maga a mester is  élete egyik fő művének tekintette. Részletek róla itt. A paksi vásárcsarnok is a mester munkája, de amolyan "rutinból lenyomott " épület benyomását kelti. Nincs is különösebb híre.


9. Pincefalvak

Egyes települések szélén összefüggő pincefalvak, alakultak ki. Ismert példa a Sióagárd határában a Leányvár. (képünkön)  Bár sok szép részletet találunk még itt, de az összkép sajnos már eléggé megbontott. Kevesebben ismerik a bölcskei pincesort, pedig itt is nagyon sok pince van, és meglehetősen egységes képet is mutat. 
Megyénk legszebb pincefalvai sváb települések  mellett fekszenek. Leghíresebb és legnagyobb a györkönyi. 
Itt nem csak téglapincék, hanem vályog és sövényfalas, nádfedeles öreg pincékből is fennmaradt néhány.Másik végletként találunk historizáló, vakolatdíszes présházat is. Itt készítettem egy beszámolót róla. A paksi Sárgödör teret  is érdemes felkeresni, siller-fesztiválja is egyre népszerűbb. Nem túl nagy de hangulatos a dunakömlődi is.

10. Tolna megye várai
Két országos jelentőségű várral rendelkezünk. Simontornya vára kis mérete ellenére igen fontos szerepet játszott a megye történetében. Históriáját a vár gazadag  és látványos honlapján böngészhetjük végig.   Kiállításai közül kiemelésre érdemes a megyei nemesi ősgalériáinak maradványait bemutató terem. 

Az ozorai vár egy valódi élvonalbeli itáliai quattrocento  alkotás volt Pannóniában. Története a főúri palotától  a Tsz magtárig ívelt. Az 1981-ben elinduló feltárási és helyreállítási munkálatainál különös hangsúlyt kapott az, hogy a bemutatása látványos legyen, és ennek tökéletesen megfelel az, amit itt látunk.  Honlapját itt találjuk.
A kisebb jelentőségű várak sorából kiemelésre érdemes a dunaföldvári vár. A Kapos-völgy várait pedig itt ismertettem.  A megrögzött várromkutatóknak ajánlom a Janyavárról szóló bejegyzésem.  Végezetül a műemlékes honlapom várakról szóló összefoglalóját említem.

11. Tolna  megye ferences kolostorai
A XVIII. században újratelepülő Tolnában csak egy rend tudott tartósan gyökeret verni, a ferences.  Első két kolostorukat a megye akkoriban két legnagyobb városában  a megyeszékhely Simontornyán,  és a 19.század elejéig  a megye legnépesebb  településén, Dunaföldváron építik fel.A dunaföldvári kolostorban csak 1858-ig laktak ferencesek. Ekkor tűz ütött ki, és a barátok elköltöztek Gyöngyösre. A kolostor plébániává alakult át. A tűz szerencsére  a könyvtárat (lásd a fenti képet)  nem pusztította el. A kolostorépületben az 1950-es években gimnázium nyílt, ami eredeti rendeltetésének megfelelően használja a helyiséget ma is. A könyvtár mennyezeti falképének központi részén a Szűzanya nagyméretű ábrázolása volt, ami nyilván nem élte túl a Rákosi-rendszert.

A fenti képen  a simontornyai főoltárképének részletét látjuk Szt. Simon és Szent Júdás Tádé apostolokkal, a templom védőszentjével. Ebből a részletből is nyilvánvaló, hogy milyen nagy tudású mester dolgozott itt.  Ezt a templomot egészen 1950-ig a ferencesek vezették. A kolostorépület ma túlnyomórészt üres, egy részében kollégium volt nemrég, más részeit a város használja. Állítólag falképek, stukkók is fennmaradtak, de abba a részbe nekem még többszöri próbálkozással sem sikerült bejutnom. A megye ferences kolostorairól itt van  régebbi összeállításom.

12. A lengyeli uradalom
Lengyel Apponyi Sándor alatt élte virágkorát.A  grófi kastély ugyan hatásos historizáló épület, de mégiscsak több ilyen van az országban.  A "svájceráj" néven emlegetett 19.század eleji tehenészet azonban sokkal inkább kuriózum.  A lengyeli uradalom sok-sok emlékéről ezért nézzük meg az itt közölt összeállításom is!  Régi honlapomon is van egy-két dolog a történetéről. A kastélypark is figyelemre méltó.. Régi fás lapomon van róla összeállítás.
13. A római kor emlékei
Megyénk római emlékekben is gazdag. A képen a Dr. Soproni  Sándor Kőtár látható Bölcskén. A megye római kori emlékeit itt külön is bemutattam.

14. A puszták
A megye jellegéből adódóan több majorsággal, uradalmi központtal is rendelkezett ezekből mutatok be hármat. Most olyan helyek következnek, amelyek tulajdonképpen egyszerre felemelők és rettenetesek.. Kulapuszta Ozora mellett az Esterházyak méntelepe volt valaha. A barokk uradalmak egyik legszebb hazai példája, egykor szép kastéllyal, lovardával, istállókkal. Ha valaki megnézi a fenti képet, és elvonatkoztat attól, hogy mindenféle vasszelvényekkel csúfították el az eléggé leromlott állapotú épületet,  az meg kell hogy állapítsa, hogy egy imponáló építészeti igényességű térről van szó. Ez volt a helyzet kb. 2000 tájékán. 2009-ben már egyszerűen katasztrofálisnak volt nevezhető mindaz, ami itt fogadott, nem is beszélve egy agresszív kuvaszról. Itt akkor minden a reménytelenségről szólt. Nem hiszem, hogy valami is változott azóta. 
Szabatonpuszta isten háta mögötti hely, a Magyary-Kossa uradalomhoz tartozott. Itt már alig áll egy-két épület, de egy barokk tehénistálló még igen. 2009-ben el akarták adni (nem tudom sikerült-e) azért a belsőt felújították, de kívülről rossz állapotban volt. Most nem tudom mi van vele. Biztos, hogy nincs ötnél több barokk tehénistálló az országban, de lehet, hogy mára már csak ez az egy maradt. (Ha áll még egyáltalán, én 2010-ben jártam itt utoljára.)


A fácánkerti uradalmat a híres somogytúri festőművész, Kunffy Lajos testvére vásárolta meg a századforduló idején. Hamarosan felhúzta a nagyméretű háromemeletes szeszgyárat is, a hozzá kapcsolódó épületekkel. Az elmúlt több mint száz évben az együttes szerencsére alig változott, így elsőrangú ipartörténeti emlékké válhatott..

15. Tolna város különlegességei
1893-96 közt épült fel a városban a Huszárlaktanya impozáns épületegyüttese. Akkoriban a kaszárnyák is építészetileg igényes épületek voltak. Szovjet laktanyaként érte el történetének mélypontját, hogy a rendszerváltás után lassan meginduljon rehabilitációja. A képen látható egykori lovardából szabadidőközpont lett, de a felújított épületekben van már gimnázium, könyvtár, idősek otthona is. Tolna további érdekes  látnivalói az egykori  selyemgyártáshoz köthetőek. Bezerédj Pál kezdeményezésére épül fel a 1898-1900 közt a selyemgyár hatalmas épületegyüttese, amit az elmúlt évszázad alatt felhúzott jellegtelen épületek sora keretez. Itt ma is ipari termelés folyik, (építőipari textíliák gyártása),  de ha beengednek minket, akkor megfelelő szögből ügyes fotós jó felvételt  készíthet. Az akkoriban felfutó selyemgyártás tette szükségessé azt is, hogy selyemgubóraktárak épüljenek.  Tolnán  is fennmaradt egy ebből a korból, hirdetve a selyemgyártás egykori jelentőségét. 

16. A megye legfőbb búcsújáró helyei
Megfigyelésem szerint még a legvadabb  ateistákat sem hagyja lelkileg érintetlenül egy búcsújáró hely felkeresése, mert ezek szinte mindig olyan helyeken jöttek létre, ahol táj és épület különös egymásratalálása is megfigyelhető. A   bátai  apátság a középkor végének egyik legfontosabb búcsújáró helye volt Magyarországon.  Az 1938-ban  felépült templomban az elmúlt évtizedekben a régi búcsús hagyományok felélesztésével próbálkoznak, nem is teljesen eredménytelenül.  Rendkívül gazdag honlapja főként Sümegi József  idevágó tanulmányai miatt alapvető fontosságú a középkori egyháztörténettel foglalkozók számára. 
A Cikó-Máriaszéplaki rom a megye egyik legfontosabb román kori templommaradványa. Régóta megoldatlan problémája a történészeknek,  régészeknek, hogy kerül ide egy ilyen, a középkori falusi templomok színvonalát messze meghaladó téglatemplom. Itt írtam róla egy kicsit. Máriaszéplak a völgységi és a baranyai  németek kedvelt búcsújáróhelye volt, ma is sokan járnak ide.

Csicsó Hőgyész határában főként a hegyháti németek búcsújáró helye volt. Itt mindent megtalálunk, ami fontos egy ilyen helyen. Barokk kápolna, a passaui Mariahilf szentképe, remetelak, szentkút, szép kilátás, csendes környezet. A megye búcsús helyeit itt gyűjtöttem csokorba,  Ebből kimaradt Ódány, amit itt pótoltam.

17. Gépészeti emlékek
A bátai szivattyútelep egyedülálló abból a szempontból, hogy az 1896-ból származó szivattyújait a gőzgépek leváltása után faszéngázas Otto-motorok hajtották. Faszéngázas rendszer kevés épült, és ma ez az egyetlen egy ilyen rendszer van csak a világon. Itt van egy több képből álló beszámolóm.
A decsi határban lévő lankóci szivattyútelepet a bátai tehermentesítésére építették. 1915-ben kezdték el, de a háború miatt csak 1922-ben lett kész. Itt már nem gőzgépek, hanem dízelmotorokat alkalmaztak. 
Ezzel befejeztem azt a  sorozatot, ami Szekszárd környékének értékeire hívta volna fel a figyelmet.
Elsőként a Szekszárdi-dombságot mutattam be,
Másodjára  a Gemenc környékünkön lévő legjobb helyei következtek.
Aztán még tíz jó helyet kerestem Szekszárd környékén.
A természeti látnivalók után a városom kulturális látnivalói következtek.

Ez a sorozat nem turistacsalogatónak készült. Ez a gyűjtemény alapvetően nekünk fontos.
Erről a következő egyszerű kis történet jut eszembe: Megyénk természetkedvelő fotósai időnként összegyűlnek, valaki mindig vetít a képeiből. Legutóbb, most karácsony előtt is így volt ez. Az aktuális előadó  most is afrikai képeit vetítette, meg egy-két gemencit. A vetítés végén a laza beszélgetés során kiderült, hogy egy újabb afrikai utat tervez, ami vagy összejön, vagy nem. Az eszmecserét végül azzal zárta,hogy ha nem jön össze az se baj, mert ha most kiderülne, hogy Szekszárd 50 km-es körzetét soha életében nem hagyhatja már el, akkor sem bánkódna, teljes életet tudna élni így is, természetfotósként is. És ezzel ott mindnyájan egyet is értettünk.

2015. december 24., csütörtök

Boldog karácsonyt!

A závodi templom bájos, kissé naiv barokk szentképével kívánok kisszámú
olvasómnak boldog karácsonyt!

2015. december 22., kedd

Mucsi /Mutsching

Mucsi jelentőségét az adta, hogy a nagy kiterjedésű Mercy-Apponyi birtoktest második legnagyobb katolikus települése volt ez a gyönyörű fekvésű, látnivalókban gazdag falu. Lélekszámban egykoron a birtoktestben csak az uradalmi központ, Hőgyész volt népesebb. Az idetelepült németek számára 1745-ben építette fel Mercy Antal a plébániaház épületét (képünk előterében), az akkor még álló és ideiglenesen rendbe hozott középkori templom mellé. 

Később, az új templom - részint a régi köveiből - kissé távolabb épül fel 1781-83 közt, Apponyi Antal kegyurasága alatt, Szent Istvánnak szentelve. Előtte tipikus nádasdi kereszt a 19.sz. közepéről. A templom legfőbb érdekessége a főoltár alatti ereklye.A Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéit Apponyi(II.)Antal (1782-1852) kapta XII. Leó pápától. Az ereklye 1833-ban került mai őrzési helyére, a mucsi templomba. Apponyi(II.) Antal, aki diplomácia pályára került, 1820-26 közt Vatikánban volt követ. Ekkor kaphatta ezt a szokatlan ajándékot, amit tolnai birtokának e templomában helyezett el. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a család ősi fészke, a Nyitra melletti Appony is az ő birtokában volt. Annak ellenére, hogy a megye legjelentősebb ereklyéje, nem alakult ki számottevő kultusz körülötte. A csontvázat viasszal vonták be, ez adja szoborszerű kinézetét. Kép itt van róla. 
Fachwerkes melléképület.

Utcakép  1.

Utcakép  2.

Szt. Flórián szobra 1795-ből

Nepomuki Szt. János szobra is ugyanannak a kéznek a munkája lehet.

Utcakép 3.

Mucsi egykori nagyságára jellemző, hogy két temetője is van. Ez az egyik, benne Nagy Ferencz, egykori plébános sírja. Nagy Ferencz 1832-1866 közt volt plébános. Erőteljes reformkori törekvés volt az, hogy  a sváb falvakba magyar plébános kerüljön, ez is beleillik ebbe a sorba. Ebben Szepesy Ignác pécsi püspök is élenjáró volt, a pozsonyi országgyűlésen  először ő szólalt fel magyar nyelven 1825-ben. Az ő idején került Nagy Ferencz is Mucsiba.   

Egy tipikus Straße Kapelle,szépen gondozva ez is. A DÉDÁSZ annak idején nem
foglalkozott olyan apróságokkal,  hogy hova kerüljön egy villanyoszlop

Mucsi kálváriája a temető végében

Egy érdekes sír a temetőben, erre még visszatérünk.

A falu másik temetője

Az iskola is rég bezárt itt, ez a rajz viszont megmaradt az épület falán. Nézzük itt is a népességfogyás adatait: 1840: 1797 fő, 1910: 2192 fő. ; 1940: 2299 fő .  1983: 694 fő, 2015: 435 fő.  Mucsi volt a kitelepítésekkel leginkább sújtott falu a Völgységben. A különböző vidékekről idetelepített lakosság nehezen állt össze közösséggé. Örvendetes volt látnom viszont azt, hogy az utóbbi időkben  itt a faluban is elindult egy tudatos értékőrzés. A falu most sokkal gondozottabb képet mutat, mint 15 éve, amikor először jártam itt. 

Bleser Kornél kitelepítési emlékműve és egy újabb Straße Kapelle.

Felirata. Itt kell megemlékezni Feuerbach Péterről (1908- 2001)
aki a falunak volt plébánosa 1940 és 1946  közt.
1944-ben a Gestapo letartóztatta, mert azon 13 pap közé tartozott a Pécsi Egyházmegyében
akik  zsidókat bujtattak, vagy felemelték szavukat a zsidók érdekében.
Ezt követően 1946-ban a már a magyar szervek börtönözték be, mert a kitelepített sváb
hívei mellé állt. Aztán sikerült nyugatra szöknie, és távollétében 15 év fegyházra ítélték.