2013. augusztus 13., kedd

Zengg (Horvátul: Senj, olaszul: Segna, németül: Zengg)


Zengg városa bizonyos tekintetben a legmagyarabb város az Adrián. Az igaz, hogy régen sem volt, és ma sincs jelentős magyar lakossága, de a középkor során a Magyar Királysághoz tartozott, Velencével sem kellett viaskodni érte, szabad királyi város is lett. Ez volt a  Horvátországot is magába foglaló Magyar Királyság adriai kapuja. Szerepét akkor vesztette el végleg, amikor a vasútvonal Fiume felé épült meg. 

A Nehaj-erőd konyhája
Középkori illemhely az erődben

Az erőd arra a város feletti dombra épült, ahonnan a várost gyerekjáték lett volna ágyúkkal szétlőni. Korábban a horvát-magyar együttélésről volt benne kiállítás. Ma már ennek nyoma sincs és az uszkóknak állítanak emléket.

Az adriai léptékkel nézve szerény székesegyházának románkori részletei

Reneszánsz mellékkapu
Templombelső


Az ördög egy barokk oltáron
Egy középkori síremlék, de nem tudom kié
A székesegyház előtti tér a leghangulatosabb része az óvárosnak

A városfal egy megmaradt és átépített kapuja

A város híres szülötte Nikola Jurisic, akit mi Jurisics Miklósként ismerünk. I. Ferdinánd a
a számára politikailag megbízhatatlanan, Szapolyaihoz,- vagy ne adj Isten!- a szultánhoz húzó magyar
urak helyett gyakran inkább hűséges horvátokat tett a kulcsfontosságú várak élére, amivel elérte,
hogy a horvátok is egyre nagyobb szerepet játszottak a magyar történelemben. Így védte Jurisic
a  800 horvát katonával és felfegyverzett magyar parasztokkal a kőszegi várat 1532-ben.
A kikötőt védő erődrendszer egy megmaradt tornya

Barokk ház részlete

Középkori Krisztus faragvány egy ház homlokzatán

A város egyetlen épségben megmaradt középkori háza ma a helytörténeti múzeumnak ad
otthont.