2013. január 24., csütörtök

Pécsvárad-Petschwar

Pécsvárad tornyai

Pécsvárad története számos vonatkozásban emlékeztet Szekszárdéra. A mezőváros lakosságának kisebbik része itt is református magyar volt, akik a Mecsek erdőségeiben vészelték át a török uralom végnapjainak megpróbáltatásait.

A mezőváros lakosságának nagyobb részét a 18.század során idetelepített német katolikusok alkották, akik felépítették a Nagyboldogasszonynak szentelt barokk templomot.

A középkori bencés kolostor jelentős hiteleshely volt, akárcsak a szekszárdi, bár ez korábbi alapítású, és sok középkori részlete is fennmaradt. A hódoltság után azonban ide sem tértek vissza a szerzetesek. Az apátság  uradalmi intézményrendszere azonban jogfolytonosan működött egészen Mária Terézia idejéig, aki már nem engedélyezte a pécsi püspöknek további címzetes apát kinevezését, és az uradalmat-akárcsak Szekszárdot- az Egyetemi Alap alá rendelte. Az uradalomnak itt is a volt középkori kolostorvár volt a központja. Pécsvárad azonban -Szekszárddal ellentétben- nem lehetett Pécs mellett vármegyei központ, így fejlődése más pályára állt.

A középkori mezőváros plébániatemploma volt a mai temetőben álló Mindenszentek kápolnája. A hódoltság után jó ideig mezőváros plébániatemploma is volt. A 19. század eleje óta azonban már csak temetőkápolnaként működik.

Mária szobra a plébániatemplom előtt

A Nagyboldogasszony plébániatemplom részlete

Szent Vendel szobra a szokásos svábos viseletben

Kereszt Hosszúhetény felé



2013. január 16., szerda

Kakasd-Kockrsch: Szt. Anna- kápolna

Belac (Belatz) és Kakasd (Kokcrsch ) már a 18.században csaknem összeért, ma pedig ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy hol volt a két falu határa. Megkönnyíti a választ, hogy ma a 6-os főút húzódik az egykori határon, átszelve a már régóta egybeolvadt két falut. Az egykori közös határ mentén áll a Szt. Anna kápolna, amit a 19.század elején építettek.
A kápolna legfőbb értéke az a nagyszerű  Madonna, amit a 18.század elején érkező bajor
telepesek hoztak magukkal az óhazából az új hazába. Nem ritka esettel állunk szembe, több ilyen
Madonnát is ismerünk, pl. Tevelen, Hajóson is van ilyen. 


2013. január 7., hétfő

Kakasd -Kockrsch: A régi temető és a Kálvária

Az alábbi képek tíz évvel ezelőtt készültek. Azóta  a Kálváriát helyreállították, az 1891-ben elhelyezett stációdomborműveket kiegészítettek, színesre festették, részint pedig újakkal helyettesítették. 

A falu plébániatemploma a Kálvária-dombról

A stációsor

A temető széle 1.

A temető széle 2.

Kereszt a temetőben


Egy kereszt talapzatának Máriája

Egy megbecsült kereszt a korai időkből

Keresztek

Egy szintén 18.századi sírkő keresztje

Egy másik korai, 18.sz-i sírkő

A régi sváb sírköveket lassan benövi a bozótos

Szép 19.század végi nádasdi keresztek

Az Ádámot már ékezettel írták 1942-ben. Szegény Schuler Ádám sem élhette meg a kitelepítést.

Szemben a belaci dombok

Mállik a nádasdi homokkő

Egy 19.század végi kereszt