 |
| A környék legmagasabb pontján, egy teljesen szétszántott kis halmon állt egykor Dalocsa. A középkorban a hatalmas bogyiszlói határban Andrásfalvy szerint több, legalább hét település állhatott. Ezek közé tartozott Karasz is, amit szerepel Mikoviny 1742-es térképén is. Karaszt sikerült beazonosítanom közvetlenül az M9-es autóút felett átívelő felüljáró északi végénél a szokásos, településekre jellemző törmelék és cserépdarabokból. Karasz, ma dülőnév. A Bogyiszló körüli települések közül kétségtelenül Dalocsa fordul elő legtöbbször az oklevelekben. Első említése (Bogyiszlóval együtt) abban az oklevélben szerepel, amelyben Mojs tárnokmester 1272-ben az ábráhámi ciszterci monostornak adományozza két Bodrog megyei faluját. 1548-ban említik utoljára, a kalocsai náhiehez tartozónak mondják ekkor, Bálint nevű papját is megemlítve. Dalocsa tehát templomos hely volt. Bővebben még K.Németh András doktorijából, 205.oldal. |
 |
| A kis halmon számos középkori cserépdarab gyűjthető. Kevés a tégla, alig van kő, ami azzal függhet össze, hogy vagy eleve kevés volt, vagy az értékes építőanyagot elhordhatták. |
 |
| Szórványosan előkerülő emberi csontmaradványok utalnak a templom körüli temető meglétére is. |
