2017. szeptember 22., péntek

Erdélyi erődtemplomok: 7. Prázsmár- Tartlau-Prejmer

Az alábbi képek mintegy 25 évvel ezelőtt készültek. Ez a képek minőségén is meglátszik, az olcsó szinesdiát kikezdte az idő.  Azóta sok minden változott Prázsmáron is, kívül-belül megújult a templom, a világörökségi listára is rákerült. Akkor még a faluban kellett egy idős szász embertől elkérni a kulcsot, aki a dologidőben türelmetlenül vezette végig a csoportot a templomon, amit a csoportvezetőnk nem is akart megnézni, mondván hogy ez szász emlék, nem magyar. A szalonnakamrákba nem mehettünk be, pedig itt van a legtöbb, 275 darab, három emelet magasságban. A falakban sok-sok műhely is van, ezekből sem láttunk akkor semmit.

A Német Lovagrend által betelepített németek kezdték építeni az itteni templomot, amit  tatárjárás után a kerci műhely mesterei fejeztek be.

A 15. század végén a hajót újraboltozták.

A kerci műhely jellegzetes kerek ablakmegoldásai itt is feltünnek. Míg Kercen hatosztású kerek ablakok vannak, addig itt négyosztásúak készültek. A négyzeti tornyot a 15. században húzták fel.

Az erdély legmagasabb körítőfalait itt láthatjuk. Azóta ezeket is fehérre meszelték. Ezek is évszázadok alatt érték el a mostani magasságukat. A hozzá kapcsolódó barbakánszerű, sárga színű részben működött a városháza. Prázsmár, akárcsak sok más szász település a középkor végén mezővárosi rangot is kapott. Sőt Prázsmáron az egész városka körül is volt egy külső, szerényebb fal is, aminek egy-két tornya még ma is megvan.

A templom legfőbb kincse az 1450 körül készült, tehát viszonylag korai szárnyasoltár.

2017. szeptember 20., szerda

Erdélyi erődtemplomok: 6. Szászhermány-Honigberg- Hărman

A Barcaság (Brassói-medence) történetét már röviden érintettük Kerccel kapcsolatban. A Német Lovagrend telepít ide telepeseket, majd a Lovagrend kiűzése után az apátságnak lett birtoka. Nem véletlen, hogy az itt épült korai  templomok (brassói Szent Bertalan, Prázsmár és Szászhermány) is a kerci apátság  hatását tükrözik. A 15. században aztán elkezdték a templomot erődíteni, amit végül egy hármas falrendszer vett körbe.

A templomi padok érdekessége az, hogy padoknak nem volt támlája. Ennek magyarázata a női divat.

Mi mindent rejthet még ez a templom? A vakolat alatti kutatóablakok középkori freskók nyomait tárták fel.

A templom szentélye a barokk oltárral, anatóliai szőnyegekkel, és az esti koncertre gyakorló spanyol duóval. Hermány közel van Brassóhoz, és a nyáresti barokk zenei esték egyik koncerthelyszíne volt. 

Itt is megcsodálhattuk a torony nagyszerű középkori faszerkezetét.

A szószék hangvetője és a kerci műhely koragótikus oszlopfője.

A barokk orgona és a későgótikus boltozat, amit a 17.században megújítottak.

A templomerőd helységeit már a 19. század végétől különböző egyéb célokra kezdték használni, a régi vészraktározás helyett. Itt próbált például a 19.század végétől a helyi fúvószenekar.

Az erődítés gyilokjárói.

Pillantás a falakról a templomra. Ennek oldalában is vészraktárakat képeztek ki a támpillérek közt.

A templom koragót kapuja a harang formájú világháborús emlékművel.

Az erődtemplom udvara.

A lőréseket is szinte hermetikusan le lehetett zárni.

A templomhoz épített egykori sekrestyében van a helyi lelkészek sírkőgyűjteménye.
Egy asztalosműhely a erőd egyik helyiségében.

Hermányban is van egy kápolnatorony 15. századi falképekkel. A falképek remek állapotban maradtak fenn, ha restaurálnák őket, egészen káprázatos lenne. A kápolna a keresztény üdvtörténet programja alapján készült. Ez a pokol.

Szembe vele a mennyország.

A kápolna fő falán  a Keresztre feszítés.

A Keresztrefeszítés részlete.

Ótestamentuma próféták mondatszalagokkal. Rengeteg alak tart mondatszalagokat. Ezek megfejtését, és az egész ikonográfiai program értelmezését Helga Fabrtitius német művészettörténész végezte el nemrégiben a kápolnáról írt könyvében. Ebben kimutatta, hogy a falképegyüttes a bécsi egyetemen zajló 15. századi üdvözülésről szóló hitvita alapján készült.  Ez is mutatja, hogy Hermánynak eleven kapcsolatai voltak a középkori Közép-Európai központokkal.

Az Ítélő Isten a pallosokkal

Az erőd udvara a szentéllyel.

Szászhermányi szobabelső a 20.század elejéről. Az erőd egyik termében berendezett kiállítás.

Bagatell.

Toronyrészlet.

Családom bandukol a várkapu védművein keresztül.

Falak szuroköntő snyílásokkal.

2017. szeptember 18., hétfő

Murga- Murgau

Az egykori kántortanítói lakás az evangélikus templommal. Murga 1745 táján, tehát viszonylag későn települt. A hagyomány úgy tartja, hogy kalaznói evangélikusok költöztek a török alatt teljes pusztasággá vált Murgára. Valójában würtembergi és hesseni evangélikusok és fuldai katolikusok voltak az első betelepülők, aztán főként Kétyről érkeztek a későbbiek. Murga  földesura a Jeszenszky család volt. A  nyitrai eredetű Jeszenszky család 1702-ben szerezte meg az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát. Csibrák számított a fő központjuknak, ott építették fel kastélyukat is.  A Jeszenszkyeknek rossz hírűk volt arról, hogy a jobbágyaikra sok terhet róttak, különösen az evangélikusok szenvedtek sokat a vallási türelmetlenségeik miatt. Valójában legfeljebb csak attól szenvedtek többet az itteni protestánsok más megyebeli sorstársainknál, hogy nekik a robot közé számító hosszúfuvart a távoli  Nyitra vármegyébe kellett teljesíteniük.
Ez a grafikon magáért beszél. Tolnában jó pár  nagy népességfogyáson átment falu van, de egyik sem éri el Murga szintjét. Ma Murga Tolna legkisebb népességű települése. Érdemes ezt a régi képeslapot megnézni, és összevetni a mai műholdkép házsűrűségével.

A falu legkülönlegesebb emléke az evangélikus templom festett karzata. Nincs ehhez fogható "népies expresszivitás" egyetlen egy hazai karzatképsorozaton sem.  Ha a tákosi templomra azt mondják " mezítlábas Notre Dame", akkor én erre azt mondanám, hogy "faklumpás Notre Dame."  A templom 1796-ban készült el. A murgai gyülekezet a kétyi alá tartozott. A karzata és a berendezésnek egy része 1844-ben készült el. A képen  a karzat két ótestamentumi jelenete látható: Dávid megsiratja szerencsétlen fiát, és Jákob és Ézsau  kibékülése.


A "Büntetés  a Paradicsomban" és a Testvérgyilkosság. A templom csak 2009-ben került fel a műemlékjegyzékre.

A "Messiás megszületésének hírüladása" és az "Irgalmas szamaritánus"
A karzat feliratait a táblákon az alábbiak:
1. Joseph Kais: v:Oestr:Kön: v.Ungarn
2. St:Lucas
3.St:Marcus
4.Verkündigung der geburt des Messias Ev:Luc:Cap:2 V:5=10 (lásd fenn)
5. Barmherzige Samariter. Luc:Cap:10 V:3=36 (lásd fenn)
6. Növényi motívum
7.Jesu BergPredigt Math: Cap:5 V:1=19
8. Vom verlornen Sohne. Lucä: 15 Cap: v: 11=32
9-10. Orgonakarzat trombitáló angyalai
11. David beweint Seinen unglücklich Sohn. 2.B: Samue:Cap.18.v:17=33 (lásd fenn)
12. Versöhnung Jacob m.Esau. 'Bu: Mos: 33: Cap:V:1=16 (lásd fenn)
13.Növényi motívum
14.Strafe im Paradies 1.B.Mos: Cap: 3.V.21=24 (lásd fenn)
15. Bruder Mord 1.B:Mos: Cap:4 v:1=12
16: St.Johannes
17. St. Matthäus
18. Dr:M: Luther (az ő ábrázolása különlegesen ritka a hazai emlékanyagban)
A szószékoltáron sajnos az eredeti kép már nincs meg, és azt egy kevésbé értékes, de az adott korban divatosabb  műre cserélték. A templomról itt találunk sok képet.
A  katolikus templom csak 1941-ben lett kész, pedig a faluban jelentős, mintegy 35% volt a katolikusok aránya. A kitelepítésig 90% felett volt a németek aránya. Itt is sokakat érintett a kitelepítés, pedig a Volksbunddal szemben itt erős volt a Hűségmozgalom is. Ebben a falu híres szülöttének a hatása is gyanítható. Murga egyébként nagyon szép, gondozott falu a többi sorstársához képest.

Egy szépen felújított ház homlokzata a két világháború közti időszakból.

A ma álló házak zöme mind a két világháború közti időszakban épült vagy átalakított épület. Pedig ez a régi Tolna Megyei Népújságos cikk még egy szép fachwerkes ház fényképét is hozza, persze még véletlenül sem megmenekítendő műemléknek említve. 

Az itteni házak egyik jellegzetessége a tolnai német protestáns falvakban máshol is fellelhető gangvégi díszajtó.

Ez a mai polgármesteri hivatal díszajtaja. 

A Gömbös család egyszerű kriptája. 1886 karácsonyának első napján a falu tanítójának, jákfai Gömbös Gyulának és feleségének,  Weitzel Máriának   megszületik első gyermeke, aki szintén a Gyula nevet kapta.   Ma is álló lakásukkal szemben volt az iskola, aminek falán 1937-ben nagy emléktáblát avattak ifj. Gömbös Gyula tiszteletére.(Mások szerint az emléktábla a szülői házon volt, de én másként emlékszem.    Én a 2000-es évek elején, az akkor nagyon leromlott iskolaépületen  még hűlt helyét láttam az emléktáblának.   Ma már ez a hűlt hely sincs meg, időközben az egykori iskolaépületet teljesen felújították. )  A sírban nyugvó idősebb Gömbös Gyula már nem élte meg az emléktábla avatást, de Weitzel Mária igen. Sőt, ő a tábla leverését is megélte. A kripta harmadik halottja  Gömbös Márta,  Gyula húga. 1937-ben az emléktáblát  Sztranyavszky Sándor avatta, Gömbös Gyula régi harcostársa, aki akkor éppen a képviselőház elnöke volt. Sztranyavszkyt a falu képviselő-testülete díszpolgárnak választotta. A második lesz ebben a sorban, hét évvel korábban éppen Gömbös Gyulát választották meg elsőként. Akkor Gömbös Gyula még nem volt miniszterelnök, csak hadügyminiszter. Sok minden nem változik Murgán miniszterelnöksége alatt sem. Mai viszonyaink közt szinte szokatlan, de Murga ekkor csak egy bekötőutat kap. A szépen helyreállított egykori szülőház ma egy pesti házaspár tulajdonában van, akik a mostani képviselő-testülettel egyetértésben, nem támogatják Murgán Gömbös Gyula emléktáblájának (újra)avatását, pedig az emléktáblát már egy jobboldali szervezet el is készítette. Gömbös Gyulának egyébként egész Tolnában nagy kultusza volt, például Szekszárd városa is díszpolgárává választotta 1933-ban. Úgy tudom, jogilag ez a címe azóta is megvan. Én mindenesetre azt mondom, Murgára az evangélikus templom és a falukép miatt menjünk.

2017. szeptember 14., csütörtök

Csíksomlyó

A csíksomlyói ferences kolostor, mint a Székelyföld egyetlen jelentős középkori kolostora, a székely művelődés-  és egyháztörténetben központi szerepű. Ez mellett Csíksomlyó  kétségtelenül a Kárpát-medence egyik legfontosabb Mária-zarándokhelyévé is vált. Az itteni ferences templom 1802-ig alapvetően gótikus volt. Ekkor a kicsinynek bizonyuló templomot lebontják. 

Építészeti  szempontból az új templom -egy pillanatig sem vitatva a hely rendkívüli spirituális szerepét- nem sikerült túl jól. Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei alapján készült a templom. (Építéstörténetét lásd itt.)  Schmidt Konstaninra enyhe kifejezés az, hogy nem volt széles körben ismert mester. Édesapja, Schmidt Pál, szinte az összes vásárhelyi barokk építkezést uralta, városában és a környéken elismert és megbecsült mester volt. Konstantin azonban inkább azzal vonult be város történetébe, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdött, és 1803-ban a városból "lelépett" a református kollégiumtól felvett előleggel. (A Schmidtekről lásd itt.)
A képen a főoltárt látjuk, középen a 16.század legelejéről származó későgótikus  Madonna kegyszoborral, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Ezek alkotója Josef  Runggaldier (1848-1919)a korban nagyon "menőnek" számító dél-tiroli szobrászok  egyike. Runggaldier műhelyében  szinte ipari mennyiségben készítette a korban tetszetősnek számító szobrait, ezek művészi értéküket tekintve semmiképpen nem említhetők együtt a Madonna-szoborral, amelynek történetét, jelentőségét legszakszerűbben ebből a beszélgetésből ismerhetjük meg, de érdemes ezt is elolvasni, ami érdekes ellentmondásban van helyenként az előző beszélgetéssel.  A szobor ikonográfiájának legjobb összefoglalója szerintem ez.

A misztikus hangulatot itt is színes üvegablakokkal igyekeztek fokozni. Ezeket Csehországban készítették.
A sok nemzetközi alkotás eredményeként a templom elvesztette székelyföldi hangulatát és bensőségességét.

Székelyföldi hangulatokért fel kell menni a Kissomlyó hegyre. A Szent Antal-kápolna eredete a 17, századig nyúlik vissza, mai alakját az 1773-asbővítésekor kapta. Innen már szép kilátás van a Csíki-medencére és a környező hegyekre.


A hegy tetején a Salvator-kápolnát találjuk. Az előtte lévő kereszten az első pünkösdi búcsúnak állítanak emléket. A közkeletű felfogás szerint erre 1567-ben került sor, miután az itteni székelyek fegyveresen is megvédték hitüket János Zsigmond unitárius térítési kísérlete ellenében. Ennek a legendának a történeti tarthatatlanságát Mohay Tamás az ELTE Néprajzi Intézetének vezetője több évtizedes kutatásának eredményeként egy tanulmányban megcáfolta, majd a témakörnek egy egész könyvet is szentelt, amelynek kritikai recenziója itt olvasható. Mohayval szemben tehát komoly ellenérvek is felsorakoztak, és az tényként elfogadható, hogy Mohay állításával szemben  ez a legenda nem a 18. század végi „kitalált” hagyomány, hanem jóval korábban is létezett, sőt valószínű, hogy mögötte valóban megtört történelmi események állanak.
Szokásos fordulattal élve, a kérdés eldöntésére további kutatások szükségesek.
A hegytetőn két szorosan egymás mögé épített kápolnát találunk,a Salvator-kápolnát és a Szenvedő Jézus-kápolnát, helyi nevén a Szenvedőt. Mindkettő a népi vallásosság meghitt, szép emléke, a Kissomlyó körüli szakrális táj koronája.
A Szenvedő szentélyénél gyűltek össze pünkösd vasárnapjának hajnalán a moldvai csángók a híres Napbanézésre.  Ma már annyian gyűlnek itt össze pünkösdvasárnap hajnalban, hogy el sem férnének a kápolna körül, amit a fák is körbenőttek.
A kis kápolna belsejében a Szenvedő Krisztus szobrát látjuk 1810-ből.
A gyergyóújfalusii zarándokok emlékkeresztje a Salvator-kápolnával.

A kereszt részlete.

A kápolna belsejében a legkülönlegesebb emlék a dongaboltozatos festett famennyezet, Erdélyben ilyen megoldást ezen kívül csak egy helyen ismerünk. A kisméretű 17.századi oltárok is magas színvonalúak..

A Salvator-kápolna kis tornya a kőkereszttel. A középkori eredetű kápolna történetét lásd innen.